Nincs Horthy-kultusz

Címkék: Horthy Miklós Nyirő József Külügyminisztérium Bolgár György

tablo4hid5.jpgAz utóbbi hónapok eseményei azt a képet mutathatják, mintha Magyarországon a jobboldal rehabilitálni kívánná a Horthy-korszak egyes személyeit – elsősorban Horthy Miklóst – és kultúrkampfot indítana a balliberálisok történeti kánonja ellen. Kétségtelen, hogy a Jobbik megjelenésével társadalmileg elfogadottabbá vált a Fidesz által képviselt magyar nacionalizmus, ez azonban nem jelenti a két világháború közötti jobboldali politikusok kultuszának helyreállítását. Ezzel összefüggésben a baloldal továbbra is válságát éli és egyre kétségbeesettebb kísérleteket tesz saját apátiájának áttörésére.

Még tavaly szeptemberben pár barátommal részt vettünk a Belvárosi Liberális Klub egyik rendezvényén, melyen Bolgár György volt az előadó. Időben még a Demokratikus Koalíció megalakulása előtt jártunk és arról folyt a vita, hogy merre haladjon tovább a baloldal. A szocialista politikusok vállt vállnak vetve ötleteltek arról, hogy egyben maradjon-e a Párt, liberálisabb irányt vegyen-e és a centrum felé nyisson, vagy húzódjon-e inkább balra. Jelentős vita zajlott és kézzel foghatóak voltak mind a pánikhangulat, mind az identitásválság jelei.

A Klubrádió riportere a beszélgetés során dicsérte a jobboldal összetartó erejét és azt, hogy két választási kudarc után is Orbán Viktor képes volt egyben tartani a Fidesz-tábort. Ugyanakkor a baloldallal kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ha kormányzása alatt nincsen gazdasági növekedés és ennél fogva nem tud osztogatni, akkor nincs, ami összetartsa. A szocialistáknak nincsenek szimbolikus ügyei és választóit mára gyakorlatilag semmi sem köti össze. Furcsa volt ezt hallani egy baloldali értelmiségi szájából, hogy igenis szükség van az érzelem alapú politizálásra és nem elég a racionalizmus és a szakértőség. Bolgár továbbá sajnálatát fejezte ki, hogy a médiatörvény és a hozzá kapcsolódó demokrácia-probléma, nem váltotta ki a megfelelő hatást, a kormány nem kényszerült kellő meghátrálásra – legalábbis itthon – és a választók sem fordultak el kellő mértékben.

Felismerve mindezt – vagy csak régi reflexből –, az utóbbi hónapokban a szocialisták egy régebbi kártyához nyúltak vissza, az antifasizmushoz. Annál is inkább szimbolikus ügy ez számukra, mert egyszer már a Demokratikus Charta zászlaja alatt egységbe forrtak ennek apropóján (nem mellesleg, már 1993-ban is „Horthy-ügy” – a kormányzó újratemetése – volt az egyik casus belli). Most, amikor a balliberális oldal széttöredezett és megosztott, kiváltképp szükségük van olyan hívószavakra, melyek egy terebélyes „olajfa” alá gyűjthetik őket. A baloldal ismét kijátssza az antiszemita kártyát.

Ehhez sikerült alapot szolgáltatni a csókakői és a kereki Horthy szobrok felavatásával, valamint azzal, hogy Kövér László részt vett a Nyírő-megemlékezésen. Azonban ezen ügyek mögött maximum egy inverz Bogár László láthat összefüggést.

A házelnök önjárósága nem csak az ellenzék körében, hanem kormányzati szinten is megfogalmazódott, még ha nem is legmagasabb szinten. Prőhle Gergely, a Külügyminisztérium helyettes-államtitkára úgy fogalmazott, hogy jobbnak látta volna, ha a Nyirő-ügyet román-magyar írószövetség kezeli.

A Külügyminisztérium egyébiránt a 2012-es esztendőt Wallenberg-évnek nyilvánította és megszámlálhatatlan megemlékezést tartott az embermentőről. Prőhle Gergely kolozsvári beszédében kiemelte, hogy keresztény ember nem lehet antiszemita. Az újonnan köztársasági elnökké választott Áder János a Schweitzer Józsefet ért inzultus után ugyan így fogalmazott. Orbán Viktor az Országgyűlésben ítélte el Baráth Zsolt jobbikos képviselő tiszaeszlározását. A székesfehérvári zsidótemető meggyalázása után szintén a miniszterelnök utasította Pintér Sándort, hogy azonnal vizsgálja ki az ügyet.

A kormányzat ügyelt arra, hogy végre mentesüljön az antiszemitizmus gyanúja alól, mellyel a baloldal újra és újra megvádolja – ezek az ügyek éppen azért bosszantóak, mert bár szerepet nem játszottak benne, mégis a politikai felelősséget rájuk hárítják. Az, hogy mi történik két kis faluban – az urbánus értelmiség általában ilyenkor fedezi fel a vidéket – nem tendenciózus. Azért itt nem arról beszélünk, mint a Millenium kapcsán, amikor Orbán Viktor országzászlókat avatott; jelen esetben két falu önhatalmúlag felállított két szobrot. Ha ezeket a településeket felszólítja egy vezető politikus arra, hogy milyen szobrot állíthatnak és milyet nem, akkor az visszavezethető a demokrácia problémára, melynek épp a balliberálisok az élharcosai. Ebben a kontextusban értelmezhető az Orbán-interjú is, melyet a Die Presse-nek adott; a miniszterelnök kijelentette, hogy vita van Horthy személyéről, de ő nem akar és nem is tehet igazságot a kérdésben. Ez egyrészt jelzi, hogy a jobboldal nem kíván aktuálpolitikát csinálni Horthy személyének megítéléséből, másrészt a jobboldalon belül sincs egységesen kialakult kép a kormányzóról és nem is biztos, hogy egyáltalán lesz, vagy hogy egyáltalán szükség lenne erre. Szerintem egyébként nincs, mert bár politikailag „egy a tábor, egy a zászló” sosem volt olyan kényszer – politikai akarat pláne –, hogy erre kulturálisan is szükség lenne.  

Navracsics Tibor hírTV Sziluett című műsorában ironikusan jegyezte meg az Európa Parlamenti vita után, hogy legalább csak antidemokratikusak vagyunk és nem antiszemiták, ez is fejlődés. Álljon itt zárásul egy 2007-ben mondott napirend előtti felszólalása, tartalma ma is aktuális: „A Fidesz Magyar Polgári Szövetség  a történelme során sohase vállalt semmilyen közösséget egyetlen diktatórikus politikai rendszerrel, egyetlen diktatórikus politikai eszmével sem. Ez mindig is így volt! Tudjuk, hogy van ebben az Országgyűlésben olyan párt, amelynek a jogutódja igenis vállalt diktatúrával rokonságot, onnan származtatja magát, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség nem vállalt sohasem közösséget. Sőt a Fidesz Magyar Polgár Szövetség 1988 tavaszán azért alakult meg, hogy ne legyen diktatúra Magyarországon.”

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

pmarlowe 2012.06.22. 20:22:00

Valójában 2002 óta fegyverek nélküli polgárháború zajlik a mi kis országunkban, ahol a másik -lehetőleg teljes - morális megsemmisítése, ellehetetlenítése a cél.

Ugyanakkor ezalatt a 22 év alatt még egyetlen kormánynak sem sikerült kitalálnia és megvalósítania azt az 5 legfontosabb célt, amelyet realizálni kellene ahhoz, hogy ebben a kis országban élők jól érezhessék magukat.

Ne felejtsük el a mi kis országunkban annyian élünk, mint máshol egy városban. Budapesttől a keleti országhatár 300 km-re van, máshol ilyen messziről is bejárnak naponta dolgozni az emberek, de a keleti határszéltől autó nélkül az utazási idő annyi, mint a tiszta repülési idő Budapest és New York között.

Elkeserítő, hogy néhány óra alatt személyautóval az ország legtávolabbi pontját is elérjük és közben olyan időutazásban van részünk, hogy akár 50-70 évet is visszamegyünk a történelmünkben.

Nem veszik észre tisztelt véleményformálók, hogy egy országon belül ilyen differenciák fenntartása és elmélyítése egyet jelent a háborús bűnökkel. Nem kell itt már senkit lemészárolni, ez a nemzet ezekkel a politikusokkal halálra van ítélve.

És ebben teljesen mindegy, hogy jobb vagy baloldali politikusról van szó, reinkarnálódott kommunista zombikról vagy liberálisként, kommunistaként startolt de mára már amnéziás jobboldali transzvesztitákról.

Az egész magyar politikai elit bűnös azért, hogy itt tart az ország, hogy baloldali -és jobboldali oligarchák elvették és elveszik a vidéktől az életteret, városi koldusnyomorúságba taszítják a vidéken élőket, hogy immár két évtizede minden négyéves kormányzati ciklusban meggazdagodik 150-200 seggnyaló üzleti "zseni", rokon, barát, pártkatona. Vannak közöttük olyan milliárdos vállalkozók, akik eddig még egész életükben csak állami megrendeléseket kaptak, azt sem tudják, mi a piac, mi a munka, mi a nélkülözés.

Végső soron mi a polgárok vagyunk a hibásak, mert eltűrjük és hizlaljuk ezt a bűzlő politikai elitet. Gondoljuk meg csak 10 millióan vagyunk, máshol ez egy városnyi ember és ennek a "városnak az ügyeit" immár 20 éve tucatnyi minisztérium 50-60 államtitkárság, 3142 települési önkormányzat, 19 kormányhivatal 174 járás (a jövőben), 7 fejlesztési régió, 168 mikrotérségi társulás irányítja, pedig csak egy városnyian vagyunk.

A mérhetetlen szegénységben hogy lehetünk ennyire gazdagok?????

TaTa86. · http://archiregnum.blog.hu 2012.06.22. 21:53:00

Ohh, itt az eredeti? Egy kis ellenvélemény :)

Inkább párbeszédet kéne kezdeményeznie fideszes értelmiségieknek értelmes zsidókkal a kérdésről. Lehetőleg nem saját karrierjüket előtérbe helyezve benyalva az aktuális zsidónak, hanem a "nép" érzelmeit az értelem formáiba öntve tárgyalnia.

Ahogy freehckr is mondja, ennek semmi értelme.
Már csak azért sincs, mert a zsidók is tudják, hogy a "jobboldal" nagy része, fideszes-jobbikos-kdnps bizony rajong Horthyért.

Szóval ez így egyszerűen sunyi. A jobber azt látja, hogy már megint a zsidónak kell megfelelni és nem lehetünk önmagunk. Hogy el vagyunk nyomva.
A zsidó azt látja, hogy a jobber még mindig ki akarja őt nyírni, csakis a nemzetközi nyomás tartja őket ettől vissza, és a szép szavak mögött valójában igen komoly indulat rejtőzik.

lukacsi 2012.06.23. 20:19:38

Ebben a kérdésben az a legfontosabb, hogy az érintettek hogyan érzik.
És amikor az érintettek, az akkor üldözött zsidóság "jobbszárnya" (Chabad) számára sem eléggé egyértelmű a kormányfő, Orbán Viktor véleménye, elhatárolódása, és az nem biztatja reményre és nem fokozza a bizalmat, akkor hiába a blogban leírt érvek.
Többet kell tenni.
És többet.
Idézet Naftali Kraus blogjából: >A Horthy Miklósról szóló vitát hosszúnak és "nagyon bonyolultnak" tartja Orbán Viktor, ezért inkább nem foglalt állást az egyre izmosodó Horthy-reneszánszról. A Die Pressének adott interjújában tett kijelentései azonban arra utalnak, hogy "összekacsint" azon szélsőjobboldali csoportokkal, amelyek a volt kormányzó iránti nosztalgiát erősítik. A vezető konzervatív osztrák napilapban vasárnap megjelent interjúban a magyar kormányfő azt mondta: "nem az én feladatom végleges ítéletet mondani. Amellett vagyok, hogy a vita folytatódjon".<
Hiányolom azt a kiállást, én is, amely kimondja, hogy igen, Horthyt most sokan felkarolták (felkapták), de nekünk ebből a korszakból nem Horthy a példaképünk, hanem - és akkor mondani kell valakit (pl. Barankovics!) - ő. Horthyt nem tartjuk megátalkodottnak, de nekünk az X a példaképünk, ő az irányadó.

Kellene ez az alternatív személyi kultusz, hogy úgy mondjam, Horthy helyett. Ez menthetne meg minket. Mert a kerdem szellemisége nem jön át a közvélemény érintett, kritikus szereplői számára. Pedig valóban meg kell érteniük, hogy a mai és az ezt következő összes Magyarország nem fog még egyszer végig nézni bénán és némán egy Holokausztot.

Ebből szigorlatoztam a zsidó egyetemen, és fájdalommal (nem politikai propagandával!) mondták, hogy a magyar holokauszt "teljesítménye" egyedülálló, és ezek a tények, nem az elfogultság. Abban egyedülálló, hogy legrövidebb idő alatt a legtöbb ember hunyt el, halt meg, semmisült meg az egész vidéki zsidó kultúra. 2 hónap, 6 hét alatt. És hogy Horthy a pesti zsidóságot megmentette az az angol partraszállástól a román puccsig pápától svéd királyon keresztül nunciusokig mindenkinek köszönhető, és csak sokadszorra Horthynak, és úgy helyesebb megfogalmazni inkább, hogy a pesti zsidóságot "már nem hagyta" megsemmisíteni.

Eichmannék voltak tucatnyian maximum 100-200-an, de hozzá a MÁV, csendőrség és a többiek százezres a szám, akik ebben közre játszottak. És nekünk egy markáns ellenpéldát kellene felmutatnunk, aki valóban legalább az utókor számára alternatívája lehetett volna a Horthy-rendszer kirakat kereszténységének (Prohászkáék gondolkodtak róla így). Mert ha nincs alternatíva, azzal azt mondjuk, hogy igen, mi, magyarok ilyenek vagyunk, szó nélkül tűrjük (kicsit közre is játszunk) ezekben a megbocsáthatatlan tragédiákban. Ez nem lehet igaz.

KarMaSin 2012.06.24. 07:17:51

@TaTa86:
Továbbmennék. Amíg a jobber (amúgy együtt buta komcsikkal) összeesküvésként látja a világ folyamatait, a globalzációt, a pénz, a rég deperszonalizált tőke működését, ahelyett, hogy metganulna benne nem csak egyénileg élni, a maga sorsát irányítani, de az egész országot is okos pályára állítani, addig ebben a dögvészes mókuskerékben forgunk. Hadd súgjak: az orbáni szabadságharc nem az okos pálya.

Van persze feldolgozandó tanulsága a globalizációs kényszereknek baloldalon is bőven, csak azok nem vezetnek oda, ahogy fideszes-jobbikos-kdnpés rajong egy olyan múltbeli silány államfőért (politikusnak nevezni kár lenne), aki részben épp efféle antiszemita és csöppet se mellesleg hasonló társadalmi érzéketlenségből, uri gőgből fakadó szűklátókörűsége miatt katasztrófába vezette a nemzetet.

pharmacyli 2012.06.24. 08:29:34

@pmarlowe: Tisztelt PMARLOWE!
Csaknem mindenben egyetértek, amit leírt, de jelzem, sok tekintetben előny lehet, amit leírt. Én nem szeretnék tízmilliónyian egy városban élni, háromszáz kilométerről naponta munkába járni. Ahol ez divat és trendi, azok a világ szegényebb országait, azok erőforrásait zsákmányolják ki, felélik az emberiség jövőjét.

pmarlowe 2012.06.24. 20:16:38

@pharmacyli:
Tisztelt pharmacyli! Ezzel arra akartam rámutatni, hogy csak 10 millióan vagyunk és ezerfelé szakít bennünket ez a lezüllött politikai osztály. Ráadásul magunk választjuk őket, magunk húzzuk magunkra a bajt, hagyjuk magunkat általuk teljességgel kiszipolyozni! Hát véget kellene egyszer vetni ennek!

Kiflee 2012.06.26. 12:09:36

Jó cikk, remekül irányít rá lényeges mozzanatokra.
Szerintem egyébként a Fidesznek a legkevésbé sem kell magyarázkodnia, ugyanis nem antiszemita és kész. A szavazói között biztos vannak antoszemiták... Ugyanúgy a baloldali szavazók között is vannak.
Egyébként az, hogy ma Magyarországon több tízezres zsidó közösség él (ellentétben például Szlovákiával, Romániával, ahol a zsidókat szinte teljes egészében kiirtották) hogy a külföldi magyar származású zsidók folyamatosan uszíthatnak saját hazájuk (?) ellen, ha tetszik, ha nem, főleg Horthynak köszönhető. És nem a svéd királynak.


süti beállítások módosítása