F_A_foto01.JPGA honvédelem ügye iránt fogékony fiatalok megszólítása nem egyszerű feladat, ám a Honvédelmi Minisztérium – kreatív megoldásokkal, jó ötletekkel – kiváló eredményeket ér el ezen a téren. A Facebook-hadműveletről és a fesztiválok megszállásáról Farkas Anikót, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnökét faggattuk, aki azt is elárulta, hogy miért köt a Honvédség együttműködési megállapodásokat az egyetemekkel.

 

- Hol születtél, hol nőttél fel, hol végezted a tanulmányaidat?

 

- Budapesten születtem 1987-ben; nem meglepő, hogy Hende Csaba miniszter úr megfogalmazása szerint még mindig szemtelenül fiatal vagyok… A gyermekkoromat a IX. kerületben töltöttem, ott jártam általános iskolába is. Erős ferencvárosi identitásomat viszont nem csak ennek, hanem a családomban meglévő, Fradi iránti elköteleződésnek köszönhetem, valamint annak, hogy éveken át kézilabdáztam az FTC-ben. 2007 óta Budán, a XI. kerületben élek, ezért ma már inkább budainak tekintem magam. Gyermekkoromban az iskola mellett a sport töltötte ki a mindennapjaimat: először úsztam, majd közel tíz éven át kézilabdáztam. Ma is imádok sportolni: kerékpározni, túrázni, futni. A Szent László Gimnáziumba jártam középiskolába; azok az értékek, amelyek mentén egy felelősségteljes szabadságban neveltek bennünket, ma is meghatározóak számomra. A pályaválasztás a legtöbb fiatalhoz hasonlóan nekem sem volt egyszerű. Egy ideig állatorvos szerettem volna lenni, ám a gimnáziumi évek végére kétségtelenné vált, hogy humán beállítottságú vagyok. Ennek alapján a felvételi tájékozatóban a szociológiát, a pszichológiát és a politológiát néztem ki magamnak. A történelemtanárom javaslatára esett végül a politológiára a választásom, de bevallom, nem sok elképzelésem volt arról, hogy mi vár majd ott rám. Így kerültem tehát az ELTE politológia szakára, ahol előbb az alap-, később pedig a mesterképzést végeztem el. Ezzel párhuzamosan, másodéves koromtól tanultam az ELTE pedagógia szakán is. A legtöbbet azonban nem az egyetemen, hanem a szakkollégiumi évek alatt tanultam: a Bibó István Szakkollégium Politikatudományi Műhelyének és az Illyés Sándor Szakkollégium Felsőoktatás-kutató Műhelyének munkájában egyaránt részt vettem. Azt vallom, hogy egy jó szakkollégiumi képzés felér egy önálló egyetemi képzéssel, ha az ember komolyan veszi. Mindkét intézménynek választmányi elnöke is voltam egy-egy évig, ami a vezetésről és a csapatmunkáról nyújtott számomra maradandó élményeket és ismereteket. A politológia szakos tanulmányaim végén jöttem rá arra, hogy szükségem van jogi ismeretekre is, ezért Szegeden beiratkoztam a jogi karra. A munka mellett azonban az ingázás hamar lehetetlenné vált, ezért átjelentkeztem, és azóta Budapesten, a Károli Gáspár Református Egyetem levelező tagozatán folytatom a jogi tanulmányaimat; ha minden jól megy, már csak két és fél évig.

 

- Mire vezethető vissza a közélet iránti érdeklődésed?

 

- Otthon nem volt jellemző a politizálás, a családomban az esti híradó megtekintése kielégítette a közélet iránti érdeklődést. Amikor elkezdtem az egyetemen a politológia szakot, 2006 őszét írtuk. Az az időszak – érthető okokból – megfelelő politikai klímát jelentett a politikai szocializáció megkezdésére. Az akkori belpolitikai események elgondolkodtattak. Túlzás lenne azt állítani, hogy akkor alakult ki teljes mértékben a politikai világképem, de jelentős hatással voltak rám 2006 őszének történései. Attól fogva hír- és politikafüggő voltam. A másik dátum, amit ki kell emelnem, 2008: abban az évben egy olyan szemináriumra jártam, amelyet – akkor még ellenzéki frakcióvezetőként – Navracsics Tibor tartott.  Ő adott lehetőséget arra, hogy bepillanthassak az őt körülvevő csapat munkájába. Az egy nagyon intenzív, sok tanulással járó időszak volt, és óriási mértékben formálta a politikai gondolkodásomat.

 

- Az általad elmondottakból arra lehetne következtetni, hogy a Navracsics Tibor által vezetett Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium állna közel hozzád. Te mégis a Honvédelmi Minisztériumot választottad – miért?

 

- Nem én választottam: a minisztérium, illetve miniszter úr választott engem. Hende Csabát ismertem korábbról, kampányoltam is neki Szombathelyen 2010-ben. Amikor eldőlt, hogy ő lesz a honvédelmi tárca vezetője, megkérdezett, hogy lenne-e kedvem a csapatában dolgozni. Ő azok közé tartozik, akik az első pillanattól fogva számítottak a fiatalokra is. Nem volt kérdés számomra, hogy ezzel a lehetőséggel élni kell – pedig bevallom, 2010-ig leginkább csak filmekben láttam katonákat… Kezdetben – még mindig nappali tagozatos egyetemistaként – a miniszteri titkárságon dolgoztam, a miniszteri programok szervezésével foglalkoztam.

 F_A_foto02kicsi.JPG

- Miniszter úr nyilván meg volt elégedve a munkáddal, hiszen amikor megüresedett a tárca sajtófőnöki pozíciója, rád esett a választása.

 

- Másfél éve dolgoztam a minisztériumban, amikor megkérdezte tőlem, hogy vezetném-e a sajtóirodát. Ez az idő elegendőnek bizonyult arra, hogy kellőképpen átlássam a honvédség sajátos rendszerét, de még így is komoly félelmekkel láttam neki az új feladatnak. Egy fiatal civil, akinek még a személyazonosítója is 2-essel kezdődik… Nem tűnt egyszerűnek. Végül 2011 őszétől 2013 elejéig voltam sajtófőnök, amit egy borzasztóan izgalmas, érdekes kihívásként, és egyedülálló lehetőségként fogtam fel. Aztán még innen is volt tovább: tavaly februárban következett a kabinetfőnöki megbízás, ami minden korábbinál felelősségteljesebb és összetettebb feladatot jelent. A kabinetfőnök alapvető és legfontosabb feladata természetesen a miniszter programjainak stratégiai szintű tervezése, illetve a munkája kiszolgálásának irányítása. Az én esetemben ez még két feladattal párosul: a katonai és a közigazgatási blokk között egyfajta ütközőzónaként igyekszem a miniszter számára a legfontosabb ügyek lényeges szempontjait megjeleníteni, illetve a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Fenntartó Testületébe delegált tagként számos teendőm akad az új felsőoktatási intézménnyel és a tisztképzéssel kapcsolatban is. A HM-en belül a kommunikáció, a Honvédelmi Kötelék Program koordinálása és a Zrínyi Kommunikációs és Térképészeti Kft. felügyelete tartozik még hozzám.

 

- A 2010-es kormányváltást megelőzően a honvédelmi tárca renoméját súlyos korrupciós ügyek tépázták meg. Ebből az időszakból a legtöbb ember számára az akkori honvédelmi miniszter, Szekeres Imre borvirágos hangulatú beszéde a legemlékezetesebb, amelyet a Gripen vadászgépek átvételekor mondott. Mennyire sikerült az elmúlt négy évben visszaszerezni a Honvédség megbecsülését?

 

- Egyértelmű, hogy ez volt az egyik legnagyobb kivívás: ezt a nagyon súlyos morális helyzetet kezelni, a társadalom honvédség iránt megrendült bizalmát visszaszerezni. Miniszter úr, valamint a tárca összes katonai és közigazgatási vezetője egységesen gondolkodott erről a kérdésről. Egyértelmű volt, hogy mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a káros ügyektől, a rossz emlékektől, beidegződésektől meg kell szabadítani a honvédséget és a minisztériumot. Kemény kézzel, radikális lépésekkel, de sikerült ezt végrehajtani, utána pedig megkezdődhetett az építkezés. Egykori sajtófőnökként is úgy látom, hogy nagyon komoly lépések történtek ezen a téren. Mindent megteszünk azért, hogy a Magyar Honvédség újra egy népszerű és szerethető intézmény legyen a magyar társadalom szemében. Jó úton járunk, de még rengeteg tennivalónk van. A korábbi botrányoktól nem könnyű megszabadulni. A katonák ma is nap, mint nap azzal szembesülnek, hogy hiába végzik teljes odaadással, magas színvonalon a munkájukat, sok ember mind a mai napig a régi ügyekkel azonosítja őket, és ezen nem segít, hogy rendszeresen hallhatunk az évekkel ezelőtti ügyekről a különböző bírósági tárgyalások kapcsán. Azt is látni kell, hogy a honvédség megítélésében szerepet játszik a 40 évnyi szocializmus időszaka is: az akkori sorkatonai szolgálattal kapcsolatos rossz élmények, a sokszor értelmetlennek tűnő parancsok, az „ami gömbölyű, azt visszük, ami kocka, azt pedig gurítjuk” frázisban összesűríthető hozzáállás némelyekben - okkal - helyrehozhatatlan károkat okozott. Sokat kell tenni azért, hogy ez megváltozzon. A jelenlegi kormány és honvédelmi vezetés szemében a Honvédség a nemzeti identitásunknak egy olyan meghatározó intézménye, amely valódi értékeket képvisel és jelenít meg mindannyiunk számára.

 

- Hogyan viszonyulnak a mai fiatalok a Honvédséghez?

 

- Az általunk készített kutatásokból kirajzolódik, hogy a fiatalok is sokfélék: vannak közöttük olyanok, akikhez családi indíttatásból, vagy attitűdjükből adódóan hozzátartozik a honvédség értékeinek ismerete és az ezekkel való azonosulás. Mások elutasítják ezeket az értékeket. Fontos nekünk, hogy mindkettőhöz szóljunk: az előbbiek elkötelezettségét mélyítsük, utóbbiak figyelmét pedig felkeltsük. Az elmúlt években tudatosan és célzottan nyitottunk a fiatalok felé. Büszkék vagyunk arra, hogy a közigazgatási, állami intézmények közül elsőként sikerült egy nagyon népszerű közösségi oldalt felépítenünk: a Honvédség Facebook-oldalát – fizetett hirdetések igánybevétele nélkül is – ma már több, mint 35.000-en követik. Ez rettentően fontos: jól látszik, hogy döntően ez az a kommunikációs felület, amelyen keresztül a fiatalokat el tudjuk érni. A Facebook-oldalt túlnyomó többségében a 15-25 éves korosztály like-olja. Őket nyomtatott sajtón, rádión, televízión keresztül nem lehetne megszólítani: ez a korosztály a közösségi oldalakon tájékozódik. A másik újdonság, hogy 2012 óta a haderő megjelenik a fiatalok rendezvényein, fesztiváljain: az EFOTT-on, a VOLT-on, a Hegyalja Fesztiválon és a Szigeten is képviseltettük már magunkat szimulátorral, fegyversimogatóval, akadálypályával, dinamikus bemutatókkal.. A fiataloknak így tudjuk megmutatni, hogy a sereg igenis menő, izgalmas, és jópofa.

F_A_foto03kicsi.JPG

 

- Mit kínál a sereg a hivatásos katonai pálya iránt érdeklődő fiataloknak? Miben rejlik a haderő vonzereje?

 

- Ahhoz, hogy valaki ez iránt a pálya iránt érdeklődjön, szükséges egyfajta attitűd, hozzáállás, egy vagány beállítottság. A haderő az ilyen fiataloknak rengeteg vonzó élményt, tudást és ismeretet kínál. A másik előny, hogy a katonaság biztos, kiszámítható életpályát kínál. Ehhez szorosan kapcsolódik az élethosszig tartó tanulás: mindenkinek megvan a lehetősége előrejutni, akinek van ambíciója, mindig tud új dolgokat tanulni, előrelépni. A sereg a magukat közösségben otthon érző emberek számára is ideális hely: egy összetartó, családias közösség a katonáké – minden sajátosságával együtt. Ami pedig személyes véleményem szerint a legfontosabb vonzerő, az az, hogy a honvédséghez hozzátartoznak azok az értékek, amelyeket mindannyian bátran magunkénak vallhatunk: a hazaszeretet, a bajtársiasság, s a már említett közösségi szellem.

 

- Térjünk át az önkéntes tartalékos rendszer jelenére és jövőjére. 2010-ig a ténylegesen rendelkezésre álló tartalékosok száma évi átlagban sem érte el a húsz főt, ma viszont már több, mint ötezer tartalékos katonája van Magyarországnak. Milyen intézkedésekkel próbálja meg bevonni a fiatalokat az önkéntes tartalékos rendszerbe a Honvédség?

 

- A 2011-ben létrehozott önkéntes tartalékos rendszer két szempontból is nagyon fontos és értékes. A szakpolitikai rész világos: minden hadseregnek szükséges, hogy rendelkezzen szükség esetén mozgósítható tartalékkal. Láttuk a tavalyi hatalmas árvíz idején is, hogy az önkéntes tartalékos katonák oroszlánrészt vállaltak a sikeres védekezésből. A másik szempont pedig a haderővel való kapcsolatteremtés lehetősége, ami hosszú évekig nem volt biztosított. Ezzel a honvédség újra közelebb tud kerülni a társadalomhoz. Különösen fontos ezen belül is a fiatalok megszólítása. Az első körben a negyven-ötven év körüli egykori katonákat szólítottuk meg, hiszen ők rendelkeztek olyan tudással, amelyek révén gyorsan bevethetővé váltak. A második lépésben viszont már célzottan a fiatalok felé fordultunk. Egyetemekkel, főiskolákkal kötött együttműködési megállapodások révén lehetőségünk van a felsőoktatási intézményekben megszólítani a hallgatókat. Természetesen rendelkezésünkre állnak a már említett alternatív kommunikációs eszközök is. A folyamat sikeres: ma már a tartalékosok tíz százaléka 30 év alatti, és a számuk dinamikusan nő. 2013 nyarán 250 fiatal végezte el az alapkiképzést. A siker abban is rejlik, hogy a tartalékos lét összeegyeztethető a munkával és a tanulással is, egyikről sem kell lemondani.

 

- Idén van az első világháború kitörésének századik évfordulója. Miként tervezi megismertetni az eseményeket a tárca a fiatal generáció tagjaival?

 

- A tárca részletes elgondolást és programot dolgozott ki a az évfordulóval kapcsolatban. A tervezett intézkedések közül kiemelném a világháborús emlékművek felújítását, valamint a katonasírok rendbe hozatalát országhatáron belül és azon túl egyaránt. A fiatalok vonatkozásában feltétlenül szólni kell a KatonaSuli programról, amelyen keresztül általános honvédségi ismereteket próbálunk nyújtani az érdeklődők számára, természetesen ennek a programnak is kiemelt eleme lesz a következő időszakban a Nagy Háború. Egyre több iskolát sikerül bevonni, számuk már megközelíti a 60-at. Az iskola pedagógusainak, valamint az iskola közelében fekvő alakulat katonáinak segítségével a diákok testközelből kaphatnak képet a haderőről, a katonák életéről. A gyerekeket természetesen nem fegyverhasználatra oktatják, hanem történelmi és technikai ismeretek átadásával, élményszerű fizikai erő- és ügyességi próbákkal próbáljuk közelebb hozni őket a Honvédséghez.

 

Dergán Ádám


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

seepheerd 2014.02.05. 23:25:05

Ha most születnék, újra katona lennék :)

Secnir 2014.02.10. 12:28:14

"A Facebook-hadműveletről és a fesztiválok megszállásáról Farkas Anikót, a Honvédelmi Minisztérium kabinetfőnökét faggattuk,"

nem. ez félig egy interjú volt farkas anikóval, félig pedig kampánykérdezősködés.
nézzük:
- Hol születtél, hol nőttél fel, hol végezted a tanulmányaidat?
- Mire vezethető vissza a közélet iránti érdeklődésed?
-...Te mégis a Honvédelmi Minisztériumot választottad – miért?
ezek egyértelműen interjúelemek. de lássuk a kampányelemeket:

- A 2010-es kormányváltást megelőzően a honvédelmi tárca renoméját súlyos korrupciós ügyek tépázták meg. Ebből az időszakból a legtöbb ember számára az akkori honvédelmi miniszter, Szekeres Imre borvirágos hangulatú beszéde a legemlékezetesebb
khm. ha a 'súlyos korrupciós ügyek'-ről kérdez, akkor említse meg, hogy melyek azok. csak hogy tisztában legyen az alany, mire válaszol. mivel korrupció ügyeket az ügyészség generált (sikertelenül), ezért nem voltak. többek között ez volt az egyik ok, ami rontotta a honvédség renoméját.

mindazonáltal gratulálok degán ádámnak a nagyszerű alákérdezésért...