Balog_A_foto1.jpgA Magyar Nemzeti Bank 90 éves történetének legfiatalabb alelnöke. Közgazdász, jogász, és háromgyermekes családapa, aki kulcsfontosságúnak tartja, hogy a jövő generációi korszerű pénzügyi ismeretekkel rendelkezzenek és negyedszázaddal a rendszerváltás után végre bátran vállalkozzanak. A KerDem blognak Balog Ádám adott interjút.

 

- Hol születtél, hol nőttél fel, hol végezted a tanulmányaidat?

 

- Jászberényben születtem 1978-ban, ott végeztem el az általános iskolát és a gimnáziumot is. Érettségi után felköltöztem a fővárosba és beiratkoztam a Corvinus Egyetemre, akkori nevén még Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre (Közgáz). A közgazdász végzettség megszerzésével párhuzamosan jogot is tanultam, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Ezen felül lehetőségem volt elvégezni a Community of European Management Schools International Management mesterszakát, melyet részben Magyarországon, részben Svédországban hallgattam, de kapcsolódott hozzá nemzetközi menedzsment gyakorlat is.

 

- Mikor kezdtél komolyabban érdeklődni a világ történései iránt?

 

- Ha egy konkrét évet kellene megjelölnöm, 1998-at mondanám. Akkoriban a szülővárosomban a barátaimmal egyesületi keretek között, közösen próbáltuk meg fellendíteni a település életét. Később az egyetem már szélesebb távlatokra sarkallt. Engem elsősorban az foglalkoztatott és foglalkoztat ma is, hogy miként lehet a gazdasági tudást a közjó szolgálatába állítani Magyarországon. A gazdaság egy sokszereplős játszma, piaccal, állammal, kisvállalkozókkal, nagy multinacionális cégekkel – meggyőződésem, hogy ennek a sok-sok világnak igenis van közös metszete. Az a vízióm, hogy ezeket a kapcsolódási pontokat felleljem, és megpróbáljam összekötni őket.

 

- Milyen szakmai tapasztalatokat szereztél, mielőtt a Magyar Nemzeti Bankba kerültél?

 

- Három helyet szeretnék kiemelni. Az első az egyetem, a Közgáz, amelynek van egy olyan szellemisége, amiből sokat lehet profitálni. A második az üzleti szféra, ahol 2002 és 2010 között dolgoztam: előbb a GE Tungsram Lightning Zrt-nél, majd a Pricewaterhouse Coopers Könyvvizsgáló és Gazdasági Tanácsadó Kft-nél. A versenyszférában megtanulhattam, miként lehet jól menedzselni az ügyeket. Azt gondolom, hogy a multinacionális cégektől sokat lehet tanulni, például a problémák megoldásának módszereiről és a teljes megoldási folyamat levezényléséről. A harmadik meghatározó tapasztalatszerző hely pedig a Nemzetgazdasági Minisztérium volt, ahol 2010 és 2013 között adóügyekért felelős helyettes államtitkár voltam. Egy érdekes, izgalmas időszakban volt lehetőségem ott dolgozni Matolcsy György minisztersége idején, talán ott tanultam a legtöbbet: a világgazdasági válság idején nem lehetett jól bevált, régi receptekre alapozni a gazdaságpolitikát, önállóan kellett kigondolni a helyes lépéseket. Meggyőződésem, hogy mi az NGM-ben ezt tettük: próbáltunk gondolkodni, új megoldásokat találni.

 

- Mennyire kaptál szabad kezet az NGM-ben a vezetőidtől, mennyire tudtál saját ötletekkel előállni?

 

- Az a közeg rendkívül nyitott volt arra, hogy az ember előálljon a saját gondolataival, ötleteivel. Büszke vagyok például a kisvállalati adóra (KIVA), ami egy teljesen új adófajta, nekem is szerepem volt a megalkotásában, bár sajnos még nem ismerik elegen. Mindig volt arra lehetőség, hogy elmondjam az ötleteimet, a véleményemet, és az esetek többségében el is fogadták, amit mondok. Azonban azt látni kell, hogy ez egy nehéz politikai-közigazgatási-gazdasági közeg, ahol rengeteg szereplő van: Parlament, Kormány, más minisztériumok, és persze sok-sok gazdasági szereplő. Közös bennük, hogy valamennyien hatással vannak a folyamatokra, ahogy mi is hatással voltunk rájuk. A közigazgatás működése, tudása ugyanakkor szerintem még mindig nem elég jó, ami sokszor gátolja az értékes ötletek jó megfogalmazását, majd megvalósítását.

 

- A Nemzetgazdasági Minisztériumból kerültél jelenlegi munkahelyedre, a Magyar Nemzeti Bankba. Mennyire ért váratlanul, hogy felkértek az MNB alelnökének? Milyen célokkal láttál munkához?

 

- Meglepett a felkérés, egyáltalán nem készültem erre. Természetesen nagyon nagy megtiszteltetésnek éreztem, hogy engem kértek fel és hálás vagyok, amiért itt dolgozhatok. Az elmúlt egy évben kialakult bennem egy világos célrendszer. Az a monetáris politikai közeg, amiben világszerte mozognak az országok, a válság óta rengeteget változott. A jegybanki alap cél- és eszközrendszerek csak egyetlen célra, egyetlen eszközre voltak kalibrálva. Ma már az egész világon sokkal több eszközt használnak a jegybankok, mint korábban – jó példa erre a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja. Korábban ilyen nem volt. Az MNB elsődleges célja természetesen továbbra is az árstabilitás fenntartása, de vannak olyan problémák, amelyekkel foglalkozni kell, hiszen lehetnek például társadalmi vetületei is. Az a feladatunk a jegybankban, hogy megtaláljuk azt az újfajta, hatékony monetáris kormányzást, amely illik ezekre a helyzetekre. Az új hitelezési kérdésekre például kreatív eszközökkel kellett válaszolni. Ez az egyik kiemelt távoli közcél: az MNB újragondolása. Nekem nagyon fontos emellett a közgondolkodás fejlesztése, beleértve a közgazdasági gondolkodást és a társadalomtudományi gondolkodást is. Ebben is van szerepe a jegybanknak, hiszen itt olyan tudás, szellemi tőke van, amit vétek lenne nem használni. Ezért is fontos, hogy a lehető leghamarabb megismerhessük, melyek a legújabb gazdaságtudományi gondolatok a világban, és a lehető leggyorsabban el is dönthessük, hogy azokat mi itt Magyarországon tudjuk-e használni, vagy sem. Véleményem szerint ez is része a társadalmi felelősségvállalásnak. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy kevésbé általánosítsuk a gazdaságot. Nehéz egy kkv-szereplőre ugyanolyan szabályokat alkalmazni, mint egy multira, de a szabályok nem lehetnek nagyon eltérőek sem, hiszen egy a jogrendszer - meg kell találnunk a módját annak, hogy mind a kettőt segíteni tudjuk.

 

- Fiatal korod ellenére egy 7, egy 5 és egy 3 éves gyermek édesapja vagy. Mennyi időd jut a családodra a munkád mellett?

 

- Azt vallom, hogy az embernek abban az életkorban, amiben én is vagyok, az a feladata, hogy dolgozzon. Egy jegybank-alelnöknek ugyanannyira nehéz megoldania a munka és a család összehangolását, mint egy asztalosnak, egy rendezvényszervezőnek vagy egy orvosnak. Törekszem arra, hogy vacsorára, vagy legalább a gyermekek fürdetésére hazaérjek, a hétvégék pedig a család jegyében telnek: nem dolgozom, nem megyek sehova, hanem velük vagyok.

 

- Mit tud tenni a jegybank annak érdekében, hogy a jövő generációi használható pénzügyi alapismeretekkel rendelkezhessenek?

 

- Nálunk a devizahitelekkel, más országokban például a bankkártya-hitelekkel kapcsolatos súlyos problémák rávilágítottak arra, hogy az emberek pénzügyekkel kapcsolatos tudása és tudatossága, a melléjük rendelt megfelelő pénzügyi fogyasztóvédelem és a bankok társadalmi felelősségvállalása egyaránt szükségesek egy jól működő rendszerhez. A jegybank a pénzügyi ismeretek terjesztésében is szerepet tud vállalni. A Pallasz Athéné Közgondolkodási Programunk meghirdetésekor, ez év elején bejelentettük, hogy szeretnénk egy olyan alapszintű tudásközpontot, „pénzügyi tudatosság központot” létrehozni, ami ennek a bázisa lehet. Az MNB tudást, tananyagot tud adni, sőt, ennél többet is. Úgy vélem, hogy ma általános igény van erre a tudásra. Sokan megégették magukat a pénzügyeikkel, vagy valamelyik rokonuk, barátjuk, szomszédjuk sétált bele egy pénzügyi csapdahelyzetbe. Testközelből látták, milyen nagy baj lehet abból, ha valaki nem rendelkezik alapvető pénzügyi ismeretekkel. Örömtelinek tartom, hogy az új Nemzeti Alaptantervben is van már néhány olyan pont, ami a gazdasági-pénzügyi ismeretek fejlesztésére koncentrál.

 

- Milyen lehetőségeket tud kínálni a jegybank a pályakezdő fiataloknak? Van-e arra törekvés az MNB jelenlegi vezetése részéről, hogy a legtehetségesebb fiatalokat magához csábítsa?

 

- Már most is nagyon jól áll az MNB a népszerűséget tekintve: rengetegen szeretnének itt dolgozni, köztük sok tehetséges fiatal közgazdász és jogász. Számos programunk van: például egy szakmai gyakorlati program, amelyben a fiatalok elkezdhetnek itt dolgozni, valamint egy rotációs program, ahol megismerkedhetnek a különböző területeken folyó munkával. Nagy felelősségünk van abban, hogy az ő tehetségüket becsatornázzuk az állam más területeire. Persze ez nem azt jelenti, hogy elégedetten hátradőlhetünk. Van egy olyan most induló, duális rendszerű képzésben megvalósuló programunk, amit, egy főiskolával közösen dolgoztunk ki. A közelmúltban indítottuk el az „MNB a jövő közgazdászaiért” portálunkat a legnagyobb közösségi oldalon, amelyen keresztül a fiatalokat szeretnénk elérni. Végül, de korántsem utolsó sorban a Pallasz Athéné Közgondolkodási Programra utalok ismét, amivel nagyon nagy terveink vannak. Ez a program a fiatal kutatókat, Ph.D hallgatókat, egyetemi hallgatókat is megszólítja, ugyanakkor a középfokú végzettségűek számára pénzügyi szakképesítés jellegű képzéseket, tájékoztatókat is nyújt. Továbbá az általános pénzügyi tudás bővítése is a program egyik fő célja, mellyel a fiatal generációkat szólítjuk meg. Innovatív megoldásokra is törekszünk, gondolkodunk például egy olyan mobil applikációban, amelyet a gyerekek letölthetnének a telefonjukra és ezáltal fejleszthetnék a pénzügyi ismereteiket.

 

- Létezik egy MNB Fiatal Értékalkotók emlékérme is: ezt kik kapják és milyen céllal?

 

- Ez egy szimbolikus érme, amit az MNB Klub alkalmak meghívottjai, előadói kapnak. Általában havi rendszerességgel kerül sor ezekre a rendezvényekre, amelyek keretében különböző, a társadalmi felelősségvállalás szempontjából figyelemre méltó csoportokat, kiemelkedő értékeket közvetítő személyeket hívunk meg egy beszélgetésre, tapasztalatcserére. Vendégünk volt például Prezi csapata is – ők olyan fiatalok, akik kreativitásukkal váltak világhírűvé, ebből is látszik, hogy megértettük az idők szavát. Az érem nem jár anyagi támogatással, de reméljük, hogy ösztönzi a díjazottakat arra, hogy merjék megvalósítani az ötleteiket. A most munkába álló fiataloknak sok lehetőségük van, mégis kevesen mernek vállalkozni közülük. Szerintem sokkal több startup vállalkozásra lenne szükség. Negyven év szocializmus után a vállalkozás megbecsültségét nehéz visszahozni, de ma, negyedszázaddal a rendszerváltás után már ez nem lehet akadály. Aki most 30 éves, látnia kell, hogy ha ma elindít Magyarországon egy vállalkozást, holnap akár egy globális cég is lehet belőle. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy a vállalkozási kedv terjedjen, legyen „trendi”, „menő” a fiatalok körében, és ezzel jól járnak ők is és Magyarország is.

 

Az interjút készítette: Dergán Ádám

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.