Címkék: népszavazás Brüsszel betelepítési kvóta

nepszavazas430x286-e1464088353345.pngAz Amnesty International „tudjmegtöbbet” elnevezésű, a kötelező betelepítésről szóló népszavazással összefüggésben indított tájékoztató kampánya alapvetően próbálja elbagatellizálni az október 2-ai referendum tétjét. A szervezet azt sugallja, hogy nincs érdemi jelentősége a választópolgári döntésnek, így kvázi a szavazástól való távolmaradásra buzdít. Az emberi jogi fundamentalista szervezet – ahogy a múltban már többször – most is félrevezető információkat közöl a migránsválsággal, illetve az október 2- ai népszavazással kapcsolatban. Az AI által állítottakkal szemben azonban az igazság az, hogy Magyarország nem ruházta át alkotmányos és nemzeti identitását az Unióra, azt az EU-nak is tiszteletben kell tartania. Így a migráció kapcsán nem alkalmazhat olyan megoldásokat, melyek kihatással lennének egy tagállam lakosságának nyelvi, kulturális vagy etnikai szerkezetére. Az EU tehát nem írhatja elő migránsok Magyarországra történő kötelező betelepítését: a bevándorlás-politika az uniós szerződések alapján tagállami hatáskör, és a közös menekültpolitikába tartozó döntések sem érinthetik egy tagállamnak a közrend fenntartására vagy a belső biztonság megőrzésére vonatkozó kompetenciáit. Ezek alapján az Országgyűlés egy érvényes és eredményes népszavazás folytán a kérdés kapcsán hozhat döntést és a kötelező betelepítésnek akár alkotmányos tilalmat is szabhat. Így pedig a magyar hatóságok nem lennének kötelesek végrehajtani a vonatkozó uniós jogi aktusokat.

Az Alapjogokért Központ az alábbiakban reagál részletesen is az Amnesty minapi közleményére:

Miről fogunk népszavazni?

2016. október 2-án a választójoggal rendelkező magyar állampolgároknak arról lesz lehetőségük dönteni, hogy összeegyeztethető legyen-e a magyar jogrenddel bármilyen olyan jövőbeni uniós döntés, mely Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszeríti. Nem igaz, hogy a kérdés „kötelező betelepítésre” vonatkozó kitétele félrevezető lenne, hiszen az uniós szervek is felváltva használják az „áttelepítés”, „áthelyezés” vagy „elosztás” kitételeket, melyek egy tagállam belső joga szempontjából logikusan az adott országba történő betelepítést jelentik.

Hány emberről van szó? Most valóban csak 1294 emberről szavazunk?

Az Európai Unió Tanácsa tavaly szeptemberben hazánk tiltakozása ellenére valóban megszavazott egy olyan kvótarendszert, mely Olaszországból és Görögországból helyezne, illetve telepítene át Magyarországra közel 1300 főt. Ezen döntést a Tanács az uniós eljárásjoggal ellentétesen fogadta el, ráadásul saját Alapjogi Chartáját megsértette – többek között a tömeges kiutasítás tilalmát is. Ezen döntést Magyarország más tagállamokkal együtt valóban vitatja az Európai Unió Bírósága előtt. A népszavazás azonban nem erről szól, mivel egy referendumnak, illetve az Országgyűlés abból fakadó jogalkotási kötelezettségének természetesen nem lehet visszamenőleges hatálya. Amennyiben a népszavazás érvényes és eredményes lesz és adott esetben a „nem” szavazatok győzedelmeskednek, úgy a népszavazás eredményének az azt követően meghozott uniós döntésekkel összefüggésben lesz 2 jogkövetkezménye. Azt helyesen említi az Amnesty, hogy az Európai Bizottság asztalán jelenleg is vannak ilyen javaslatok: ezek egy, a szeptemberi döntéssel szemben nem átmeneti, hanem állandósított mechanizmus alapján folyamatosan osztanák szét az EU területére áramló migránsokat és ha egy tagállam nem tenne eleget kötelezettségének, akkor évente közel 80 millió forintot kellene fizetnie egy migránsért! A javaslat emellett kivenné a tagállamok kezéből még meglévő jogi eszközöket a menekültpolitika terén és a bevándorlás-politikát is uniós szintre emelné, valamint a felduzzasztott EU-s menekültügyi ügynökség kezébe adná a menekültügyi kérelmekről történő döntést is. A bizottsági dokumentum őszintén be is vallja: minderre azért van szükség, hogy Európa demográfiai és munkaerő-piaci gondjait az illegális migráció legálissá alakításával oldják meg. A Bizottság fenti terveivel és az ENSZ által csak 2016-ra kalkulált, az EU területére érkező 1,5 millió migránssal számolva Magyarországnak idén közel 18 ezer migráns kellene befogadnia idén – ha a döntés hatályos lenne. Itt megjegyezzük, hogy szintén az ENSZ szerint Afrika lakossága a mostani 1,2 milliárdról 2050-re 2,5 milliárdra fog nőni. Ilyen demográfiai robbanással és az afrikai kontinens jelenleg igencsak véges erőforrásaival számolva az évente Európába áramló migránsok száma – a világ más, instabil régióit még csak tekintetbe sem véve – sokszorosára nőhet a közeljövőben, mely személyeket szintén szét kellene osztani a Bizottság mostani tervei alapján a tagállamok között. A népszavazás azonban pontosan az ilyen és ehhez hasonló, jövőbeni uniós döntésekről szól.

Joga van az EU-nak betelepíteni ide embereket?

Nem, az EU-nak nincs joga Magyarországra embereket betelepítenie, ilyen jogkört a csatlakozáskor egyik tagállam sem ruházott át az Unióra, ilyen hatáskört az uniós szerződések sem telepítenek uniós szervekhez. A csatlakozáskor egyik tagállam sem ruházta át „alkotmányos identitását” az Unióra, a szerződések is kimondják, hogy a nemzeti identitást az EU tiszteletben tartja. Az alkotmányos, illetve nemzeti identitás egyik meghatározó eleme pedig az adott területen élő lakosság összetétele, annak nyelvi, kulturális és etnikai aspektusai. Másrészről pedig – ahogy azt a Bizottság is „bevallja” – most már nem menekült-, hanem bevándorlás-politikáról beszélünk, amely viszont az ún. „osztott hatáskörök” közül sem uniós, hanem tagállami kézben van jelenleg. Amennyiben mégis azt mondanánk, hogy a tervezett intézkedések a menekültpolitika területére tartoznak, akkor viszont azokkal az Unió túllépi hatásköreit. A szerződések ugyanis kimondják, hogy még a közös menekültpolitikába tartozó döntések sem érinthetik egy tagállamnak a közrend fenntartására vagy a belső biztonság megőrzésére vonatkozó kompetenciáit. Márpedig az elmúlt másfél év bebizonyította, hogy a migráció és az európai biztonságpolitikai helyzet között közvetlen összefüggés van.

A népszavazás eredményét kötelező lesz az EU-nak tiszteletben tartania?

Egy esetlegesen érvényes és eredményes népszavazásnak az uniós jogra uniós szinten természetesen semmi hatása nem lesz – annál inkább a belső, magyar jogra. A népszavazás eredményeként az Országgyűlés ugyanis hozhat olyan jogalkotói vagy alkotmányozói döntést, mely általánosságban kimondja, hogy Magyarországot akarata ellenére tömeges bevándorlás eltűrésére kényszerítő uniós szabály ellentétes 3 a magyar jogrenddel vagy akár magával az alkotmánnyal is. Ha ezt az Országgyűlés az Alaptörvényben rögzítené, akkor – mivel a vonatkozó döntést nem ruháztuk át az EU-ra – a magyar jog szerint a vonatkozó uniós jogi aktus belső jogi végrehajtására magyar szervek nem lennének kötelesek.

forrás: Alapjogokért Központ - http://alapjogokert.hu/

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.