Merre tovább Jobbik?

A jövő évi választások előtt alig fél évvel teljes a káosz a Jobbikban. Erre utal az is, hogy Vona Gábor mára 180 fokos fordulatot vett, és korábbi nézeteivel teljesen ellentétes álláspontot képvisel. A párt mára tisztán látja, hogy nem képes a jobboldali szavazókat megszólítani, így most néppártos politikájával megkísérli a széthullott baloldal szimpatizánsait maga mellé állítani. A párt 2017-es éve a belső botrányokról, a korábbi elvek semmibevételéről és a baloldalhoz való egyértelmű közeledésről szólt.

deak20161020.jpg

A Jobbik értékrendjének folyamatos változtatása nem a közelmúltban kezdődött. A korábban gyakran hangoztatott nemzeti-keresztény értékrend ellenére már kilenc évvel ezelőtt egyre nagyobb bizalommal fordult az iszlám felé. 2008. október 23-án, a párt 1956-os rendezvényén Vona Gábor kijelentette, hogy a választás napjára az Iráni Forradalmi Gárdát fogja az országba hívatni. Két évvel később, szeptember 11-én (!) Ajkán már arab-magyar barátság napot szerveztek, majd Vona Gábor 2013-ban látogatást tett Törökországban és Azerbajdzsánban. Szintén ebben az évben hangzott el az azóta már emlékezetessé váló mondata: „Az iszlám az emberiség utolsó reménye”. Mindebben azonban nem volt egyedül, mellette állt a militáns iszlám államok és a kommunista Kína támogatója, a párt korábbi külügyminiszter-jelöltje, Gyöngyösi Márton. Vona emellett az iráni követség vendégszeretetét is élvezhette, ahol találkozott a bőnyi rendőrgyilkos fiával, ifj. Győrkös Istvánnal, aki maga is részt vett a Magyar Nemzeti Arcvonal irányításában. Hogy milyen érdek fűzte a Jobbikot az iszlám államokkal való szoros kapcsolathoz, az máig nem tisztázott.

Ahogy az sem tisztázott, hogy hogy lehetett egy magát korábban antikommunistának nevező párt tagja és képviselője az 1967 és 1989 között MSZMP tagsággal rendelkező, a Kádár-rendszerben vezető állásokban dolgozó Nyikos László és a szovjet időkben Moszkvában, a Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében (ahová csak megbízható elvtárs mehetett) diplomát szerző Kovács Béla, miközben a Jobbik belépési feltételként szabta meg, hogy a jelentkezők nem rendelkezhetnek állampárti múlttal.        

Bár Vona Gábor soha nem tartotta pártját sem euroszkeptikusnak, sem antiszemitának, sem pedig cigányellenesnek, az elmúlt évek mégis ezek ellenkezőiről tanúskodtak. 2012-ben még úgy nyilatkozott, hogy Magyarországnak ki kell lépnie az Unióból, a Jobbik éveken át beszélt cigánybűnözésről, többször is élesen szólalt fel Izrael állam ellen, az egyházügyi vita során ellenezte az Országgyűlésben, hogy a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség a bevett egyházak közé kerüljön, és Gyöngyösi Márton – nemzetbiztonsági okokra hivatkozva – listázni kívánta az izraeli-magyar kettős állampolgárokat. A pártelnök frakcióvezető pártja néppártosodását és a „korábbi hibás politika elhagyását” azzal igyekszik bizonyítani, hogy hanuka üdvözletet küldött Köves Slomó rabbinak és a cigányság felzárkóztatása érdekében roma vezetőkkel tárgyalnának. A Jobbik ezen gesztusai azonban nem kis megdöbbenést és felháborodást keltett a párt néppárti politikáját ellenző radikálisabb szimpatizánsok körében, melynek következménye volt, hogy több alapszervezet is megszűnt. (Ugyanakkor a napokban nyilvánosságra került hangfelvétel, melyen Apáti István és Zagyva György Gyula a holokauszttal viccelődnek, azt bizonyítja, hogy nem mindenki akar néppártosodni a Jobbikban és a korábbi arculatot kívánják megőrizni.)  

Nem ez volt azonban az első olyan lépése a Jobbiknak, amely vállalhatatlannak tűnt a szavazók számára. Ilyen volt többek között a vasárnapi boltzár ellenzése, illetve amikor tavaly nem támogatta a kormánypártok által javasolt kvótaellenes népszavazás eredményének alaptörvénybe iktatását. Utóbbi lépés miatt a tagság jelentős része mellett a Jobbik értelmiségi holdudvarárához tartozó több közéleti személyiség is éles kritikát fogalmazott meg az ellenzéki párt képviselőivel szemben. Maga Morvai Krisztina - aki 2009-ben a Jobbik színeiben lett EP-képviselő - sem hagyta szó nélkül Vona Gábor lépéseit, és megüzente a pártelnöknek, hogy meglesz a Jobbik nélkül is.  

A mára már a Simicska-gyámságig jutott Jobbik baloldali arculata a választásokhoz közeledve egyre tisztábban látszik. Miközben Vona Gábor és párttársai korábban éles kritikákkal illették a prideot, mostanra már pávatáncot lejtenek a melegek szavazataiért, és Vona szerint a „társadalmi igazságosságért küzdő”, ugyanakkor a korábban ellenségnek tartott baloldallal még a CEU-törvény ellen is összefogtak. Nem tartanának elképzelhetetlennek egy összellenzéki szövetséget a baloldalhoz köthető közéleti személyiségek sem – köztük Heller Ágnes filozófus és Medgyessy Péter volt miniszterelnök –, de ilyen véleményen voltak tavaly a baloldali Klub Rádió hallgatóságának 76%-a is, sőt, már Havas Henrik sem aggódik már a Jobbik miatt, mint korábban.

Csarnai Márk

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.