Címkék: Gulyás Gergely

nyito.jpgA fiatal képviselő szerint nem névben, hanem cselekedetben kell keresztyén módon politizálni. A KerDem blog beszélt még vele a fiatalok megszólításáról, multiellenességről, választási regisztrációról és a Biszku ügyről is.

Hollik István és Szánthó Miklós interjúja

Szerinted van-e tartalmi különbség keresztény és konzervatív politizálás között vagy ez inkább csak stílusbeli különbséget takar?

Ez két olyan halmaz, melyek nagyobb részt fedik egymást. A kereszténydemokrata politika általában konzervatív felfogással párosul, de míg előbbiben nagyobb hangsúlyt kap a szociális érzékenység, utóbbi a hagyományok tiszteletére és a megfontolt változtatás szándékára épül. 

Melyiket érzed magadhoz közelebbinek?

Kevés dolgot tartok visszataszítóbbnak, mintha valaki a politikában kizárólag saját hitbeli meggyőződésének hangsúlyozásával kíván a közvélemény előtt jó pontokat szerezni. Ha tehát valaki önmagát keresztyénnek vallva vesz részt a politikában, akkor a legjobb, ha erről öncélúan soha nem nyilatkozik, mert ennek mindennapi munkájából, másokhoz és az ügyekhez való személyes viszonyulásából kell kiderülnie. Ha ez nem, vagy ennek az ellenkezője derül ki, akkor a hivatkozás éppen a keresztyén értékrendre nézve kontraproduktív, ha pedig igen, akkor fölösleges. 

Előbb említetted a szociális érzékenységet, ennek valamifajta túlburjánzásaként foghatóak fel a jobboldalon hallható multiellenes hangok?

Ennek gyökere sokkal inkább a rendszerváltás után kialakult szabályozatlan vadkapitalizmusban és tisztességtelen privatizációban keresendő. Igaz az az állítás, hogy Magyarországon a 90-es években túlzásokba esett és olyan mértékben és területekre engedte be a külföldi világcégeket, ami teljesen indokolatlan volt. A közszolgáltatások magánosítása egyértelműen ebbe a körbe tartozik, de a mezőgazdaság és különösen az élelmiszerpiac területéről is szép számmal lehetne példákat hozni. Ennek sok ezer magyar vállalkozás itta meg a levét. Viszont az is igaz, hogy az erre adott társadalmi elutasítás legtöbbször általánosít, ezért túlzó, sőt, egyes esetekben káros is, mert ezek a cégek jelentősen hozzájárulnak a magyar gazdaság  teljesítményéhez. Azzal azonban a külföldi tőkebefektetés nélkülözhetetlensége mellett is tisztában kell lenni, hogy a munkahelyek többségét a kis- és középvállalkozói szektor biztosítja. A következő másfél év kulcsfontosságú gazdaságpolitikai kérdése, hogy ők az eddigieknél nagyobb mértékben juthassanak uniós fejlesztési pénzekhez.

Az egyetemista-pályakezdő generáció általában azt mondja, hogy a kormány túlzottan multiellenes. Szerinted is?

Ez így nem igaz. A kormány a válságadók bevezetésekor a magyar valóságból indult ki. Ahhoz, hogy elkerüljük a minden magyar embert érintő megszorításokat, a közteherviselésbe a korábbinál nagyságrendekkel nagyobb mértékben kellett bevonni a multikat. Ez nem indulatból történt, hanem józan megfontolás alapján. Ettől függetlenül egyértelmű, hogy a kormány a munkahelyteremtő külföldi beruházásokat ösztönzi és támogatja. Ezt az is jól mutatja, hogy a miniszterelnök nyilvánosság előtti programjainak jelentős részét teszi ki a Magyarországon megvalósult külföldi beruházások és fejlesztések átadásán való részvétel.

Akkor lehet, hogy csak a fiatalok beszélnek más nyelvet. Ezt a szociológiai kutatások is alátámasztják, mert míg 10 évvel ezelőtt nem volt kérdés egy huszonéves pártszimpátiája, ez ma nem így van. A Fidesz alulról zárttá vált?

A Fidesz generációs pártként kezdte, a rendszerváltáskor a szervezet vezetőinek életkora 30 év körül volt, sőt, a pécsi kongresszusig a Fidesz-tagságnak felső korhatára volt ( 36 év – szerk.). Aki akkor közéleti érdeklődéssel bíró fiatal volt, szinte természetszerűleg támogatta a Fideszt. Még a 2002-es választásokon is a 40 év alatti fideszes vezetői generáció állt szemben a már a pártállamban is tisztséget betöltő MSZP-sekkel. Azóta eltelt egy újabb évtized, és ugyan – a fiatalok tisztánlátását dicséri, hogy – a szocialisták nem lettek vonzóbbak az első szavazók vagy akár a 30 év alattiak körében, de megjelent két új párt, amelyet jelentős részben fiatalok hoztak létre. A Jobbik-frakcióban én 30 évesen az idősebb korosztályba tartoznék. Ezért valóban szokatlan a Fidesz számára az a helyzet, hogy a fiatalokért és az első szavazókért is meg kell küzdenie, de ezt nem lehet megspórolni. A nehéz költségvetési időkben is bőkezű családtámogatási rendszer helyreállítása és továbbfejlesztése folytán a 30 fölötti korosztályban a Fidesz abszolút meghatározó, de az első vagy második alkalommal szavazó fiatalok felé is nyitni kell. Ebben a jobboldali ifjúsági szervezeteknek lehet úttörő szerepe, ha a politikát nem csupán hatalmi kérdésként kezelik, hanem érdemi vita- és egyeztetőfórumokat tudnak teremteni.

Változtathat-e ezen, meg a fiatalok apolitikusságán, ha a rendszerváltás óta fennálló szabályozást megváltoztatva a jövő gazdasági, politikai vezetőit kinevelő egyetemekre végre beengednék – szabályozott formában –  a politikai vitákat, ahogyan azt az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség korábban kezdeményezte?

 Ahol a politika megjelenik, a romlás virágai kinyílnak – ez a gondolat ma népszerű, de teljesen téves. A politikai vita kizárása az egyetemekről a rendszerváltoztatás rossz öröksége. Ráadásul az egyetemeken működő hallgatói érdekképviselet az elmúlt évtizedek negatív tapasztalatai miatt legtöbb helyen a hallgatók megvetésének elsődleges tárgya. Az én tapasztalataim szerint az egyetemisták többsége a HÖK-el összehasonlítva inkább a politikai pártokkal is szimpatizál. Ezzel nem akarom bántani azokat a hallgatókat, akik az egyetemi közösség ügyeiért elkötelezetten vállalnak szerepet e sajátos önkormányzati szisztémában, de az általános vélekedés nem véletlenül alakult ki és volt már az én egyetemi éveim alatt is meghatározó. Én Németországban fél éven át voltam ösztöndíjas. Ott a politika kizárása az egyetemekről ismeretlen, a hallgatói érdekképviselet is pártpolitikai alapon szerveződik. Hogy a politika megjelenése paradigmaváltást hozna-e a hallgatók közéleti érdeklődésében, azt nem tudom, de a mai álszent politikai semlegességet hangoztató helyzetnek véget vetne.

második.jpg

Államilag finanszírozott képzésre jártál az egyetemen? Ez azért fontos kérdés, mert a mai fiatalok közül ez viszonylag keveseknek adatik meg. Egyetértesz-e azzal, hogy a hallgatók fokozottabb felelősséget vállaljanak és ezáltal versenyképesebb tudásra tehessenek szert?

Igen, én államilag finanszírozott képzésre jártám, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karára, ahol akkor voltak önköltséges és államilag finanszírozott helyek is. A Pázmány jogi karán akkor még az a rendszer működött, hogy az adott tanév tanulmányi eredménytől függően átjárás volt az önköltséges és az államilag finanszírozott képzés között, amit helyes gyakorlatnak tartok. Nyilván az állam mindenkori teljesítőképességétől is függ, hogy mekkora lehet az államilag finanszírozott helyek száma, de ettől függetlenül igazságtalan, hogy ha valakinek 1-2 ponttal több vagy kevesebb a hozott pontszáma és felvételi eredménye, akkor az 5 évre bebetonozza, hogy milyen finanszírozásban részesül. Az átjárhatóságot a tanulmányi eredmény alapján biztosítani kell.

Említetted, hogy tanultál Németországban. Ha ez ma lenne így és a magyar miniszterelnök arra buzdítana, hogy gyere haza, akkor így tennél?

Bennem soha nem merült fel, hogy – akár csak bizonytalan időre – elhagyjam az országot. Mindig is úgy gondoltam, hogy egyetem után itthon, ügyvédként fogok dolgozni. Az előbbi teljesült, az utóbbi pillanatnyilag jelentős mértékben akadályozott.

A sárvári frakcióülésen döntés született a regisztráció ügyében. Mi értelme lesz úgy a regisztrációnak, hogy az a választások előtt 2 héttel zárul csak le? Korábban voltak ugyanis olyan nyilatkozatok, melyek a szavazás előtti februárt jelölték meg, mint a feliratkozás végső határidejét. Így az valóban meggátolható lesz, hogy a legutolsó pillanatban is bizonytalan szavazók döntsék el a választásokat, azonban az a háttérmotívum láthatóan eltűnt, hogy az utolsó hónapok populista-demagóg kampánya már ne befolyásolja a választási preferenciákat?

Az alapelv az volt, hogy a regisztráció csak olyan módon vezethető be, ami megfelel az európai gyakorlatnak. Mivel a Velencei Bizottságnak az a töretlen gyakorlata, hogy a választások előtti 15. napon lezáruló regisztrációt jogszerűnek fogadja el, egyéb érdemi alternatíva nem kínálkozott – még akkor sem, ha korábban másféle nyilatkozatok is elhangzottak. Az elvárás pedig egy szavazókorú állampolgártól nem az, hogy a választásokat megelőző 15. napig eldöntse kire szavaz, hanem az, hogy tudja, részt fog venni a választáson. Miután pedig a regisztrált szavazó esetében szankciója nincs a szavazás elmulasztásának, ezért az a vád sem valós, hogy aki feliratkozott, annak „el kell mennie”.

Tehát a szocialisták ez irányú javaslatát nem fogadják be a kormánypártok?

A szocialisták javaslata brutális volt, mert ők regisztráció nélkül vezettek volna be kötelező szavazást. Ez nem csupán egyedülálló, de nemzetközi jog- és alkotmánysértő is. Kötelezettséggé változatni egy jogot – ez azt a kommunista világot hozza vissza, amitől már elég távol vagyunk, és azt hittük, hogy az MSZP-nek is sikerült maga mögött hagynia, de úgy tűnik, hogy reflexszerűen vissza-visszatér. Természetesen minden újításnak van politikai kockázata és én egyáltalán nem vagyok biztos abban, hogy a regisztráció változtat a politikai pártok támogatottságán, vagy ha mégis, akkor se látok garanciát arra, hogy ez a kormánypártoknak kedvezne. Elvileg azonban vállalhatónak tartom, hogy - miközben nincs vita arról, hogy a határon túli magyaroknak és a nemzetiségi választópolgároknak regisztráltatni kell magukat – a többi választópolgárnak is legkésőbb a választásokat megelőző 15. napig el kell döntenie, hogy részt kíván-e venni a közös ügyeinkről hozandó legfontosabb döntésben. A választás egésze a feliratkozással együtt is a korábbiaknál kevesebb aktivitást kíván meg a választópolgároktól, mivel megszűnik a rendkívül sok visszaélést és zaklatást eredményező kopogtatócédula és a választás is csak egy fordulós lesz.

A regisztráció nem lesz egyféle nulladik forduló? Az új választójogi törvény megalkotásakor éppen az volt az egyik érv, hogy egyszerűsíteni kell a rendszert: két forduló helyett egy, rövidebb kampányidőszak stb.? Most pedig lesz egy közel fél éves regisztrációs kampány. Egyszerűbb ez így?

A kampányidőszak eddig is csak jogi kategória volt, a választásokat megelőző ősztől már minden párt teljes erővel kampányolt, így az ezzel időben egybeeső regisztrációs kampány érdemi változást nem fog hozni. A feliratkozás nem feltétlenül igényel személyes megjelenést: a választópolgár ingyenesen visszaküldheti a bérmentesített levelet vagy az ügyfélkapun keresztül interneten is regisztrálhat.

Határon túli szavazók: milyen kampány várható az ő tekintetükben? Nem lesz-e ebből probléma? Gondolunk itt arra, hogy magyar pártok fognak kampányolni egy idegen ország területén és a többi.

Hogy lesz-e diplomáciai konfliktus, az elsősorban az egyes magyar, illetve szomszédos országbeli pártok önmérsékletétől függ – és itt is-ott is vannak pártok, melyek ebben nem állnak túl jól. Ettől függetlenül én mégsem hiszem, hogy óriási botrányok fogják kísérni a határon túliak szavazását és az ezzel összefüggő kampányt. Egész egyszerűen azért, mert Európa többségében éppen az a gyakorlat, hogy a választójogot nem kötik az adott országban lakáshoz. 27 EU-s államból 23-ban az állampolgárság és a választójog együtt jár, a lakóhelytől függetlenül. Mindazokban az államokban, amelyek Magyarország szomszédai és potenciális problémaforrásként felmerülhetnek, működik a levélben szavazás, ahogyan a határainkon kívül élő magyarok esetében is ez lesz az általános választási lehetőség. A kampánnyal kapcsolatosan a magyar pártoknak is meg kell fontolniuk, hogy mivel érdemelhetik ki e szavazói kör bizalmát. Nem hiszem, hogy jó eszköz lenne a többségi és a kisebbségi nemzet egymás ellen hangolása. Szerintem különösebben aktív határon túli pártkampányra nincs szükség, regisztrációs kampányra viszont igen. Úgy gondolom, hogy a határon túli magyarok jól meg tudják ítélni a magyar kormány és a magyar pártok munkáját általánosságban – és azokon a területeken is, amelyek őket közvetlenül érintik: külpolitika, nemzetpolitika, szomszédságpolitika, kisebbségi jogok képviselete.

A határon túl, diaszpórában élő magyarok esetében ugye elkerülhetetlen a regisztráció, mert esetükben nincs semmilyen választói névjegyzék. Számukra nyitva áll majd valamilyen alternatív regisztrációt lehetőség az off-line, leveles megoldás mellett?

Természetesen. A határainkon túl élő magyar állampolgárok számára nem csupán levélben, hanem interneten, az ügyfélkapun keresztül is van lehetőség a regisztrációra.

 

Holnap folytatjuk az ügynökkérdéssel és a Biszku üggyel...


 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

egynemmerengo 2012.09.20. 13:18:15

megkérdezném, hogy mi a véleménye az index egyik címlapos bejegyzéséről

Milyen lehetett Jézus nője? címmel.

harcigolya 2012.09.23. 13:55:27

Vajon a választás éjszakáján a részvételi aránynál a teljes választásra jogosult népességhez, vagy a regisztráltakhoz viszonyul majd az arány? Na a nyilván kiugró utóbbi hozná igazán vissza a kommunista világot.