000785375-3833-625.jpgEddig a 'kétharmados bebetonozás' volt a nagy probléma. Most Bajnaiék saját, új alkotmányukat olyan rafkós szabályokkal bástyáznák körbe, hogy azt jóformán lehetetlen lenne módosítani.

"E furcsa polipot ugyanis kétharmadossá tett törvények és cinikus alkotmánymódosítások tartják életben". (2012. október 23.)

"Rezsimbontásra van szükség. Az elmúlt bő két évben olyan rezsim épült ki, amely akkor is megtartja a hatalmat – de legalábbis zsarolási pozíciót biztosít a maga számára –, ha a többség már mást választott". (2012. október 25.)

"A kormány olyan csűrést-csavarást visz véghez, aminek csak egy célja van, csak az számít, hogy hatalmát bebetonozza, akkor is, ha rosszul kormányoz, akkor is, ha a többség nem ezt akarja". (2012. november 27.)

"A Fidesz nem egyszerűen kormányozni akar, hanem egy olyan uralmi rendszer kiépítésén dolgozik, amely akkor is az ő befolyását érvényesíti, ha a szavazók többsége már mást szeretne megválasztani". (2012. október 31.)

És még vég nélkül lehetne folytatni azokat a Bajnaitól (és egyebektől) származó idézeteket, melyek arról szólnak, hogy "túlhatalmával" a Fidesz-KDNP hogyan rögzíti örök időkre a struktúrákat, hogyan tartja ciklusokon átívelően különböző közjogi tisztségekben pártkatonáit - egyáltalán, hogy a 'kétharmad' az mennyire rossz dolog. Persze világos, itt természetesen nem erről van szó - hiszen másról se szólt az elmúlt 20 év alkotmányjogászkodása, hogy azért jó, hogy kétharmados szabályok vannak, mert ezek "garantálják" a konszenzuskényszert "nagy társadalmi ügyekben" (melyekről tudjuk, ugye, hogy jobb, ha ezek miatt veszíti el egy kormány a népszerűségét, mint "az egymás közötti faszkodás" miatt, ugyanis előbbieket "majd megértik".)

Itt arról van szó, hogy a baloldalnak csak 2010. április 25. óta nem tetszik a 'kétharmad' - mert azt nem ők, hanem a jobboldal szerezte meg. A 'kétharmad' addig biztonságot, kiszámíthatóságot, demokráciát adott az országnak - azóta a dezintegráció, az antidemokratikus döntéshozatal, de legfőképpen a fasizmus megmételyezett posványának szinonimájává vált.

Ezért is furcsa, hogy a komplett életérzés-váltást becélzó Együtt 2014 olyan alkotmánytervezetet terjesztett elő "demokratikus ellenzéki" tárgyalópartnerei számára, mely háromnegyedes módosítási szabállyal, blokkoló kisebbséggel és a megerősítő népszavazás kissé problémás újraszabályozásával jóformán lehetetlenné teszi, hogy azt a jövőben valaki valaha is módosítsa (az most melléktermékként kezelendő, hogy a "széles összefogásra" alapozott tárgyalásokon az MSZP egyik volt miniszterelnöke tárgyalt az MSZP-vel és az MSZP másik volt miniszterelnökével, aki alig egy éve amúgy hangos anyázások közepette hagyta ott anyapártját).

A tervezet - melynek Szent Korona-tant és kommunista bűnöket emlegető preambulumán gondolom azért majd egy-két régebbi MSZP-s elvtárs elcsodálkozik - 45.§-a tárgyalja, hogy miként lehet(ne) ezt az új alkotmányt módosítani, vagy ahelyett egy még újabbat elfogadni. E szerint:

45.§ (3) A javaslat elfogadásához az szükséges, hogy azt az országgyűlési képviselők háromnegyede két alkalommal változatlan szöveggel támogassa. A két szavazás között legalább hat hónapnak el kell telnie.

(4) Az új alkotmány vagy az Alkotmány módosításának megerősítéséről

a) országos népszavazást kell elrendelni, ha azt kétszázezer, az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkező választópolgár annak másodszori elfogadásától számított négy hónapon belül kezdeményezi,

b) az Országgyűlés annak másodszori elfogadásakor a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egyötödének kezdeményezésére országos népszavazást rendelhet el.

Összeolvasva ezt: ahhoz, hogy a Bajnai-féle alkotmány módosítása egyáltalán szóba kerülhessen, kell az összes képviselő 3/4-e (kétszer!), majd nagy valószínűséggel egy megerősítő népszavazás, melyre ráadásul az alábbi szabályok vonatkoznak:

45.§ (6) Az új alkotmányt vagy az Alkotmány módosítását az Országgyűlés elnöke nem küldi meg a köztársasági elnöknek, ha a népszavazáson az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede az új alkotmány vagy az Alkotmány módosítása ellen szavaz.

Ez így elsőre persze roppant szimpatikusnak, a részvételi demokrácia kiterjesztésének hathat, de. De gondoljunk csak jobban bele: a Fidesz-KDNP 2010-es kétharmada valóban kivételes eredmény, nagy valószínűséggel ilyen többet nem jön össze soha - az új választójogi rendszer alapján sem -, nem hogy egy háromnegyedes többség. Azonban pl. ha van egy egyötödös blokkoló kisebbség a parlamentben, akkor az dafkéból minden alkotmánymódosítási tervezetet majd referendumra küldhet. És itt jön az újabb csavar: az új népszavazási szabályok nem állapítanak meg külön érvényességi és eredményességi küszöböt, hanem visszanyúlva a korábbi szabályozáshoz, csak azt mondják ki, hogy az összes választópolgár 25%-a plusz 1 szavazat kell az el-nem-fogadáshoz. Ehhez még hozzájön a folyamat elnyújtása is: egy alkotmánymódosító javaslat vitáját csak a benyújtástól számított 1 hónapot követően lehet megkezdeni. Ezt követi nyilván az általános, részletes majd záróvita - és az első (!) zárószavazás. A második, kötelező parlamenti megerősítésre legkorábban 6 hónappal később kerülhet csak sor. Ezt követően nyílik meg a népszavazás elrendeléséhez szükséges minimum 200 ezer aláírás összegyűjtéséhez rendelkezésre álló 4 hónapos időintervallum - ha ez letelik, csak ezt követően írhatja alá a módosítást a Köztársasági Elnök. Ez alaphangon 11 hónap, vitával együtt inkább 12 - tehát 1 teljes év. 

És azért annyira ne legyünk farizeusok, hogy azt ne valljuk be: egy alkotmánymódosításra pusztán technikai ok vagy ad absurdum akár EU-s kötelezettség miatt is szükség lehet. És akkor milyen jól fogja magát érezni teszem azt egy euroszkeptikus erő, mivel defetista módon nem is kell majd mást csinálnia, ha lesz egyötöde (199 képviselőből 40 fő, ez nem olyan sok), csak blokkolgatnia minden módosítást egy 7-8 hónapos vita után. Bravó.

Bravó, mert a nagy diktatúra közepette azért azt a Fidesz-KDNP se csinálta meg, hogy az Alaptörvény módosítását háromnegyedhez kösse - a korábbi, kétharmados szabály e tekintetben ugyanúgy megmaradt. És itt jön szóba a legitimitás kérdése. Mert ugye ahhoz, hogy fenti, zseniális terv érvénybe és hatályba léphessen, ezt az új alkotmány-koncepciót el kellene fogadnia az Országgyűlésnek - a jelenleg is hatályos, kétharmados előírások alapján. És erre, valljuk be, elég kevés esély van: szép, szép az ellenzéki összefogás, de ha nem következik be a közeljövőben a politikai lemezek tektonikus elmozdulása és a Fidesz-KDNP megőrzi a relatíve legnépszerűbb párt pozícióját, akkor messze lesz az a kétharmad...

De tegyük fel, hogy sikerül. Tegyük fel, hogy megcsinálják. A hétszázát neki, megcsinálják. Ugye a saját csapdájukba nem eshetnek, a legitimációhoz szükséges a "nép" támogatása - ezért az alkotmánytervezet 118.§-a záró rendelkezések között elő is írja önmagára nézve, hogy elfogadása után 200 ezer választópolgár kezdeményezése esetén megerősítő népszavazást kell kiírni. Aha, de a ugyanazzal a szabállyal, mint ami fentebb található: csak akkor nem lépne hatályba az új Alkotmány, ha az összes választópolgár több mint egynegyede az ellen szavazna. Tehát ha bármilyen részvételi arány esetén a hozzávetőlegesen 8 millió választópolgár közül 1,9 millió szavaz "csak" az új alkotmány ellen, akkor az így is-úgy is hatályba lép. Igen ám, de felmerül a kérdés: ha ennyire ügyelünk a jogállami normák betartására, akkor egy még nem érvényes és nem hatályos alkotmány hogyan írhat elő önmagára nézve elfogadási szabályt? Hiszen e teoretikus esetben az Országgyűlés bár már elfogadta a javaslatot, annak érvényességéhez (Közlönyben történő kihirdetéséhez) és persze hatályosságához kell a megerősítő népszavazás. Egy még nem érvényes és hatályba nem lépett jogszabály azonban nem állapíthat meg joghatást kiváltó rendelkezést, ergo az új alkotmányt megerősítő népszavazásra csak az érvényes és hatályos Alaptörvény (és népszavazásra vonatkozó szabályok) alapján kerülhetne sor. 

Még szerencse, hogy konszenzusos, széles társadalmi közmegegyezésen alapuló, jogállamiságot minden felett becsben tartó eljárásról beszélünk. 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terniak 2013.01.04. 15:21:18

Két rövid megjegyzés:

1. Az alkotmányjogász szakma a rugalmas Alkotmány helyett a merev alkotmányt támogatja. A laikusok kedvéért ezt az jelenti, hogy minél nehezebben lehessen módosítani az Alkotmányt. Ezt nem szabad összekeverni - ahogy a Szerző is teszi azt - a kétharmados törvények körével. Bajnaiék tehát koherensen érvelnek, mert ők eddig is azt mondták, hogy káros a sarkalatos törvények kiterjesztésének tendenciája, mivel a parlamentarizmust ássa alá. Ezzel szemben az Alkotmány legyen minél kevésbé módosítható, ellenkező esetben azt teszik, mint a jelenlegi dilettáns kormánypártok, hogy lassan már csak az áfa mértékét nem iktatják a gránitszilárdságú alaptörvénybe.

2. Ezért jó - ellentétben az Alaptörvénnyel - ha az Alkotmány nem szószátyár, és nem akarják alkotmányi szintre emelni az integrált mezőgazdasági üzemszervezést. Persze, ha a szerző kiragad egyes tételeket az Alkotmánytervezetből, más következtetésre jut, de ha megnézi az alkotmánytervezetet, azt láthatja, hogy éppen absztraktsága miatt időtállóbb lehet mint az Alaptörvény.

3. Gondolom a Szerző elolvasta az összes alkotmányjogi munkát az érvényesség-hatályosság kérdéskörében. Legalábbis vitás az, amit hülyeségnek tüntet fel.Felhívnám a figyelmet arra, hogy a kihirdetéshez nem kell a megerősítő népszavazás:

118. § (3) bekezdés: A népszavazásra bocsátást az Alkotmány kihirdetését követő négy hónapon belül lehet kezdeményezni.

Tehát a kihirdetés népszavazás nélkül történne, az érvényességhez tehát nem fűződhet kétely. A hatályosság lehet kérdéses, de ebben vita van, elvileg a kihirdetett normához is fűződhet ilyen joghatás átmeneti rendelkezésként.

Az alkotmányjogi szakma régi követelése az Alkotmány időtállóságának eljárásjogi biztosítása. Sajnos az Alaptörvényből ez kimaradt, két év után látjuk miért.

Azt javasolom, hogy a Szerző gondolja át ezt a cikket, mert a kiinduló tézisei tévesek, vagy konzultáljon alkotmányjogászokkal.

Wolff 2013.01.04. 17:03:27

@Terniak: "Azt javasolom, hogy a Szerző gondolja át ezt a cikket, mert a kiinduló tézisei tévesek, vagy konzultáljon alkotmányjogászokkal."

Minek konzultálna, amikor ezt a szöveget a Habony-művek kérésére és vélhetően kormányzati állás reményében írta? A többi csak púp lett volna a hátán.

Azt azért még megjegyezném a poszthoz, az EU-s jog miatti esetleges változtatások kapcsán, hogy a szuverenitás nagy bajnokai, a szabadságharcosok nem örülnének annak, hogy EU-s jogharmonizáció esetén is csak egy ilyen komoly szűrő után lehet módosítani az alkotmányt? Miért lenne nekik jobb, ha holmi kétharmadok (ami szerző állításával ellentétben nem is tűnik olyan kivételes eseménynek, az előző, a mainál arányosabb választási rendszerben 20 év alatt, hat választásból kétszer bekövetkezett) eladhatnánk hazánkat az EU-nak?

hurenson 2013.01.04. 17:33:52

A 45. § (4) b) alapján az egyötödös "blokkoló" kisebbség mindössze megszavaztathatja a képviselőket, hogy akarnak-e népszavazást. A népszavazást ugyanis az Országgyűlés rendeli el, az 1/5 csak kezdeményez. A tényleges blokkoláshoz (népszavaztatáshoz) tehát nem 1/5, hanem 1/2+1 fő kell.

Szánthó Miklós 2013.01.04. 17:47:00

@hurenson: készséggel elismerem a tévedést, valóban így van, figyelmetlenül olvastam a szöveget. ez hiba. lényegi mondanivalóm mindenesetre arra irányult, hogy ha esetleg mégis sikerülne ezt az új alkotmányt elfogadtatni, akkor annak esetleges módosítása a 3/4-es követelmény miatt jóformán lehetetlen lenne.

200 ezer aláírás összegyűjtése esetén - ami mondjuk sztem egy Jobbiknak nem okozna nagy megerőltetést azért - viszont lehetne 'blokkolni'.

hurenson 2013.01.04. 18:08:22

@Szánthó Miklós:
[Mivel a konkrét Bajnai féle tervezetet az általad idézett rendelkezéseket leszámítva nem olvastam (s szerintem nem is fogom, mivel eleve komolytalan próbálkozásnak tűnik), így lenti megállapításaim csupán általános jellegűek.]

Értem én a mondanivalót, és első ránézésre nekem is riasztónak tűnt, hogy ilyen szigorú feltételkkel lehessen módosítani egy alkotmányt. Ugyanakkor egyetértek Terniakkal abban, hogy az alkotmány merevsége önmagában nem probléma, ha tényleg egyfajta minimál-szabályozásról van szó, ami megmarad az alapelvek szintjén (mely elveket a feles, esetleg kétharmados törvények konkretizálnak). Ilyen esetben nehezen képzelhető el, hogy olyan sürgős alkotmányozási (módosítási) szükség merüljön fel, ami miatt problematikus lenne akár népzavazást is tartani a kérdésről (a 200.000 ember még mindig csak a népszavazás elrendeléséhez elég, a végleges torpedózáshoz ugyebár a választópolgárok 25%-a +1 fő kell). Az EU jogból ilyen jellegű sürgős jogalkotási kényszer nem igazán eredhet, tekintettel arra, hogy a közösségi jog szupremáciája és a közvetlen alkalmazandóság miatt ténylegesen nincs jelentősége annak, hogy az Országgyűlésnek sikerül-e (időben). módosítani az alkotmányt.
Természetesen ha az általad idézett módosítási szabályokkal egyidejűleg az alkotmány érdemi része jól meg van pakolva olyan - egyébként akár kormányrendeleti szinten is szabályozható - részletszabályokkal, mint amilyeneket jelenleg az Alaptörvény is tartalmaz, egészen más a helyzet. Ebben az esetben én is elfogadhatatlannak tartok egy "örökkévalósági klauzula" jellegű módosítási szabályt.

G. Wolf 2013.01.05. 13:53:09

"Itt arról van szó, hogy a baloldalnak csak 2010. április 25. óta nem tetszik a 'kétharmad' - mert azt nem ők, hanem a jobboldal szerezte meg. A 'kétharmad' addig biztonságot, kiszámíthatóságot, demokráciát adott az országnak - azóta a dezintegráció, az antidemokratikus döntéshozatal, de legfőképpen a fasizmus megmételyezett posványának szinonimájává vált." - ez így nagyon demagóg...

ugyanis 2010 előtt nem volt soha még egy párt kezében a 2/3! és így több érdeket kellett össze egyeztetni, és ez által volt garanciája a 2/3 a demokráciának, viszont most nincs több érdek (a KDNP nem párt, ha annyira párt lenne induljon el ÖNÁLLÓAN és szerezzen ÖNÁLLÓ szavazatokat és mandátumokat!).

Viszont ha nincs másik érdek, nincs kényszer a megegyezésre akkor pont hogy szűkül a demokrácia egypárti 2/3 esetén (ahogy ezt látjuk is).

És jelenleg semmi (maximum a nemzetközi szerződések) korlát nincs a 2/3 fölött. Még az AB sem (láttuk már korábban ha a Fidesz érdeke úgykívánta akkor módosította az alkotmányt, megvonta az AB-tól a jogot hogy dönthessen bizonyos kérdésekben!) Jelen esetben "csak" azért nem tolják át mert van valami nyomosabb indok ami miatt nem érdemes, hanem hasznosabb elfogadni az AB döntését mintsem szembe menni vele.

gróf Batthyány Ervin 2013.01.16. 23:58:46

Szánthó Miklós, te rövidlátó szar. Egy jó alkotmány még azután is állna, hogy a Jobbiknak még a nevét is elfelejtették ebben a országban. Az, hogy szerinted most, ebben a pártrendszerben és ezekkel a választási szabályokkal milyen gyakorlati következményei lennének egy háromnegyedes szabálynak vagy a kétszázezres számnak, pár évnél tovább egészen biztosan nem érvényes.

Akartam még írni, de megnéztem, hogy ki vagy, és totál felesleges lenne. Szevasz, Nézőpont Intézet. Ugyanezzel a felkészültséggel szoktál elemezni is?