Címkék: ellenzék Fidesz Alaptörvény Bajnai Gordon Karácsony Gergely

599131_430682993654973_755204943_n.jpgMegkezdődött Magyarországon a 2014-es választásokra való felkészülés. Ha a gyakorlatban még nem is, de a fejekben már mindenképpen elkezdődtek a kommunikációs irányok kijelölése.

Lecsapott az ellenzék az Alaptörvény 4. módosítására. A módosításról való érdemi vita azonban elmaradt. Jelen esetben azonban a vita elmaradása éppen a kormánypártoknak kedvezett legkevésbé. Természetesen keveseket érhetett meglepetésként, hogy milyen intézkedések képezték részét a korábban átmeneti rendelkezéseknek. Ezeket az ideiglenes szabályokat azonban meghozatalukkor marginális bírálatok érték. Azonban az alkotmánybírósági elmeszelésük után sem alakult ki magukról a rendelkezésekről érdemi párbeszéd. Miután az alkotmánybíróság hatályon kívül helyezte a rendelkezéseket, az ellenzéki pártok ezeknek a törvényeknek a létét vonta kétségbe. Vagyis nem tudott azokról vita kialakulni, mivel eleve a párbeszéden kívülre helyezték őket a protestálók.

Az ellenzéki erők természetesen jól felfogott érdekükből cselekedtek így. Mivel ha végigmegyünk az alkotmánymódosítás egyes törvényein, rövid úton kiderülhetett volna, hogy azok élvezik/élvezhetik a társadalom támogatását. Ebből kifolyólag az ellenzéknek érzelmi síkra kellett terelnie a kérdést. Így átvéve a politikai szituáció tematizálását. Már nem az egyes rendelkezések miben létéről folyt a diskurzus, hanem elindult egy egyoldalú kommunikáció, mely az alapvető jogok megszűnéséről szólt. Minthogy érvelésük szerint a demokrácia és a jogállam megszűnt, így a vita is értelmetlenné vált a konkrét problémáról. Vagyis, „illegitimmé vált” maga az alkotmányozás.

TGM azonban a március idusán szervezett Milla tüntetésen megforgatta az egész történetet. Beszédében kifejtette, hogy szerinte a demokratikus ellenzéknek ki kellene vonulnia a parlamentből és el sem kellene indulni a 2014-es választásokon. Ez egy reális forgatókönyv és TGM felvetése egyenesen következik a korábban felvetettekből. Hisz, ha az ellenzéki pártok illegitimnek tartják az új Alaptörvényt – mint ahogy ezt Karácsony Gergely az ATV-ben kijelentette –, akkor miért indulnak a választáson, melyet az új alaptörvényhez kapcsolódó sarkalatos törvényekben határozott meg a Fidesz?  A logika mentén felvethető az a kérdés, hogy a Fidesz alkotmányozását illegitimnek tekintik, de akkor a sarkalatos törvényeket nem? Vagy csak a választási törvényt nem? Ha nem tetszik a rendszer, akkor miért vesznek benne mégis részt?

Kérdéses tehát, hogy ennek akkor így pontosan mi is az értelme. A választ Osztolykán Ágnes adta meg, aki úgy értékelte TGM állásfoglalását: „A politológus felem azt mondja, hogy kevés erre az esély (az ellenzéki győzelemre), a politikus meg azt, hogy láttunk már karón varjút”. Magának a rendszernek a megkérdőjelezése előrevetíti azt, hogy egy olyan ellenzéki kommunikáció induljon el, hogy „hát mi megpróbáltuk gyerekek, de látjátok, hogy olyan környezetet teremtettek, amelyben lehetetlenség volt nyerni”. Holott, ma az ellenzék egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy leváltsa a kormányt. Viszont simán rá lehet kenni az új szabályokra a 2014-es vereséget.

Kétséges azonban, hogy ez a fajta kommunikáció mennyire bizonytalanítja el az ellenzéki pártok saját szavazótáborát. Mert ha nem lehet nyerni, akkor miért mennének el szavazni? Ha meg nincs értelme az egésznek, akkor miért nem bojkottálják a választást a demokraták? Nem teljesen világos. 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.