BIG_0002569509.jpg„Republikon: Budapesten simán nyerne a baloldal” – írta a liberális intézet legújabb kutatásáról a vg.hu, de hasonló hurráoptimizmussal számol be a Népszava is. Ezúttal nem az újságok, hanem a Republikon anyagának rövid rezüméje („A baloldali-ellenzéki pártok közös támogatottsága már ma is meghaladja a Fidesz népszerűségét Budapesten”) félrevezető. Az intézet részletes anyaga ugyanis 2013 tavaszi és nyári számokat is tartalmaz, utóbbiak pedig már a hibahatáron belüli különbséget mutatnak a Fidesz-KDNP és a MSZP-E2014-DK között.

„Budapest más”, szól az újsághírek szerint a szocialistáknak dolgozó, korábban SZDSZ-es Republikon Intézet új elemzésének címe. Valóban, a számok meggyőzőek, de nem meglepőek: Európa más fővárosaihoz hasonlóan – az országos átlaghoz képest – a magyar főváros lakói között is felülreprezentáltak a baloldaliak és a liberálisok. Az anyag a főváros értelmiségi jellegét és vonzerejét igazolja, és azt állítja, hogy az Ipsos 2013 február-márciusi számai alapján Budapesten a megkérdezettek 35 százaléka mondta magát baloldalinak, 32 százaléka jobboldalinak, 40 százaléka liberálisnak és 30 százaléka konzervatívnak. A fővárosiak 44 százaléka – leegyszerűsítve – inkább kompromisszumokra törekedne az Európai Unióval, de 40 százalék konfliktusok árán is képviselné a nemzeti érdekeket.

Már fenti számok is elgondolkodtatóak, tekintve, hogy a kormánypártokhoz köthető álláspontok nincsenek akkora kisebbségben, mint amekkora arányban a balliberálisok 2002-ben és 2006-ban, erősen kompetitív országos választási eredmények mellett tarolt Budapesten. Táblázatunk a fővárosi választási eredményeket és az Ipsos Republikon számára készült, 2013 júliusi felmérésének biztos szavazó pártválasztókra vonatkozó számait mutatja.

 

Fidesz-MDF/KDNP

MSZP

SZDSZ-

MIÉP-/Jobbik

LMP

Együtt 2014

DK

2002

32

44

10

7

-

-

-

2006

35 (MDF:5)

44

12

3

-

-

-

2010

46

25

5 (-MDF)

11

13

-

-

2013 júl.

39

28

-

10

6

11

4

 

Ehhez képest az elemzés – vélhetően elsősorban a lusta újságírók számára készült – rövid összefoglalójában a Republikon azt a 2013 február-márciusi, két Ipsos-mérésből összesített adatot emeli ki, hogy a budapesti választók 50 százaléka a baloldali ellenzék jelöltjeire szavazna, míg a kormánypárti jelölteket csak 34 százalék választaná. Ehhez képest maga az elemzés 19- 20. oldala számol be a fél évvel ezelőtti helyzethez képest – feltehetően elsősorban a rezsicsökkentésnek köszönhetően – bekövetkező változásról: a kormánypártok a fővárosban megerősödtek, sőt, még az elképzelt MSZP-Együtt 2014-DK összefogás is csak 43-39-re vezetne Budapesten. „Kijelenthető tehát, hogy a fővárosban az ellenzéki pártok támogatottsága megelőzi a Fidesz-KDNP támogatottságát.” – szól a liberális elemzők kissé egyoldalú következtetése, ugyanis itt két kérdés is felmerül: Mi van a pártonként legalább 3 százalékos hibahatárral? Ráadásul, biztosan 100 százalékos lesz az összefogást is támogató, átszavazó balos ellenzéki szavazók aránya (az elemzés 90 százalék fölötti átszavazási hajlandóságról ír, de itt pár százalék sem mindegy)? Szintén a 2013 júliusi és tavaszi helyzet különbségét mutatja, hogy a kormány maradását kívánók aránya 33-ról 38 százalékra nőtt, miközben a kormányváltást akarók (az összefogásból kimaradó Jobbik és LMP szavazóinak döntő többsége is vélhetően ide sorolható) aránya 52 százalék.

Budapest nagyarányú megnyerése nélkül nincs baloldali győzelem, és nem véletlen, hogy talán ezekben az órákban is ádáz küzdelem megy az ellenzéki pártok között (és azokon belül) a biztos befutónak gondolt budapesti helyekért. Mégis, a jelenlegi arányok alapján a 18 fővárosi körzet nagy része szoros küzdelmet és jobboldali győzelmeket is hozhat. Az elemzés számai mellett a KSH is kimutatta, hogy Budapesten jóval magasabb az átlagfizetés, az országos 223 ezer forint helyett 283 ezer forint. Kérdés azonban, hogy a magasabb fizetésű fővárosi ellenzéki szavazók szívesen fizetnék-e az MSZP által javasolt másfél-kétszeres személyi jövedelemadót vagy a magasabb társasági adót?

A Republikon elemzése hibáival együtt is tanulságos, ráadásul, mivel vélhetően a baloldali tárgyalásokra való felkészüléshez is használták, így némi betekintést enged a politikai tanácsadás boszorkánykonyhájába is. Az igazán érdekes részben, az anyag utolsó 5 oldala alapján (pártpolitikai vélemények) nem csak az izgalmas, amit az utca embere is elolvashat, hanem azok a valószínűleg feltett kérdések (illetve az azokra adott válaszok), amiket a nyilvánosság nem láthat: Népszerűbb-e Bajnai Budapesten Mesterházynál? Hogy állt 2013 tavaszán az ellenzéki pártok támogatottsága (külön-külön)? Bevennék-e az összefogásba a baloldali szavazók Gyurcsány Ferencéket?

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.