„Nem állhat fel földpályázat ügyben a vizsgálóbizottság” – írja a 168 óra. „Az oligarcha-vizsgálóbizottság sem jöhet létre” – hirdeti a Népszava (hirdettek ők már mást is, ugye). És valóban, az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága kedden nem vette tárgysorozatba az MSZP és a Jobbik ezirányú javaslatait. Az LMP egyébiránt mindkettőt támogatta, az MSZP és a Jobbik pedig kölcsönösen egymásét.

Függetlenül a kezdeményezések politikai hátterétől, érdemes kicsit elidőzni annál a kérdésnél, hogy formálisan miért is nem sikerült az ellenzéki erőknek egyesített erővel (viribus unitis) se átvinni akaratukat a bizottságban? Az elsődleges és legtermészetesebb válasz erre persze az, hogy a kétharmadot birtokló kormánypártok – akik amúgy a bizottságok 2010-es megalakulásakor nem érvényesítették ezt az arányt e testületekben – lesöpörték az asztalról a bátor és félelmet nem ismerő szocialisták/jobbikosok/elempések javaslatát, gátolva a transzparens és jogállami alapokon nyugvó demokrácia működését, tovább erősítve az autokratikus államrendet és az állampolgárokban lassacskán már nem csak lappangó, ösztönös félelemérzetet.

Akik azonban fogékonyan a részletesebb világmagyarázatokra, azoknak érdemes fellapozniuk az Országgyűlésről szóló új törvényt, mely kimondja: „bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya”.

Tehát a törvény egy elég széles körben kizárja vizsgálóbizottság felállítását – hiszen pl. milyen ügy lehet az, amely „nem tisztázható” egy interpellációval vagy (azonnali) kérdéssel? És akkor itt jön a rejtély titka. Mert hogy első felindulásból bizonyosan sokan kiáltanának fel, hogy „hóhó, íme az újabb bizonyíték: a Fidesz-KDNP ellehetetleníti az ellenzék parlamenti munkáját”. Csakhogy. Csakhogy a fenti részt éppen egy MSZP-s módosító javaslat iktatta a törvény szövegébe, amely eredetileg úgy szólt volna, hogy „az Országgyűlés bármely kérdés megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki” – ahogyan erre a bizottsági vita során Gulyás Gergely fel is hívta a figyelmet. Hoppá.

Az „ellenzék ellenőrző munkáját már-már megszüntető” paragrafust az Ujhelyi István-Harangozó Tamás-Lamperth Mónika-Mesterházy Attila-Simon Gábor-Bárándy Gergely hatosfogat ötlötte tehát ki, az indokolás szerint „annak érdekében, hogy a vizsgálóbizottság ne veszítse el eredeti funkcióját”. Meg nyilván annak érdekében is, hogy a szocik ellenében ne jöhessen létre minden nap egy újabb testület. Azonban lám-lám, saját csapdájukba estek: most a Big Mac eszi meg Tóth Verát.

Ami még viccesebbé teszi az egészet, az az, hogy módosítókról történő határozathozatal során  végül a fenti változtatást az LMP is támogatta, így azt a Parlament 267 igennel (Fidesz, KDNP, LMP), 8 nemmel (DK) és 39 tartózkodással (Jobbik) elfogadta – úgy, hogy a szocialisták bojkottálták a szavazást és távol maradtak.

Szóval végül is úgy fest, hogy egy olyan lehetőséget használnak most ki a kormánypártok a vizsgálóbizottságok kapcsán, amit a szocialisták találtak ki és az LMP-sek támogattak. És ez az ellenzék szeretne kormányra kerülni. Nem semmi.