Népszavazás a Falkland Szigetek sorsáról, követendő példa.

Heves diplomáciai csatározások után, a Falkland Szigetek lakóssága maga döntheti el, hogy a jövőben Nagy Britanniához vagy Argentínához szeretnének-e tartozni. A végeredmény borítékolható.

Érdekes látni, hogy a Wilsoni elvek még egy parányi szigetcsoport lakói számára is kézzelfoghatóak, csak a kárpát medencében nem érvényesíthetők. Reméljük nem mindörökre. Harminc évvel az argentin katonai junta támadása után (1982. április 2. ), mely a 74 napos Falklandi háborúhoz vezetett, és aminek következtében elesett 650 argentin és 250 brit katona a szigetek lakossága népszavazás útján dönthet az ország hovatartozásáról. Akkoriban Margaret Thatcher határozott fellépése, ma pedig David Cameron kiállása volt elengedhetetlen. A referendum, 2013 első felében lesz esedékes minden kétséget félre fog söpörni, jelentette ki a Falklandi kormány a múlt héten.

Mind Nagy-Britannia, mind Argentína igényt tart a szigetcsoportra, a feszültséget csak növelik az 1998-ban felfedezett falklandi olajtartalékok. A helyi parlament elnöke, Gavin Short szerint a népszavazásról szóló döntést a brit kormány teljes egyetértésével és támogatásával hozták meg. Szerinte a 3000 fős lakosság jövőre véglegesen kinyilvánítja, hogy a szigetek autonóm, brit tengerentúli területek és nem szeretnék az argentin fennhatóságot. Short szerint, ők hű alattvalói II. Erzsébetnek. David Cameron brit miniszterelnök, üdvözölte a bejelentést. Szerinte a vitás kérdések tisztázásra, nem az erőszak, hanem a demokratikus eljárások az egyedül alkalmasak. Véleménye szerint a Falklandiak már 30 éve is nyíltan kinyilvánították az akaratukat és ezért bátor brit katonák megtisztították a szigeteket az argentin betolakodóktól. Nagy Britannia tiszteletben tartja és védelmezni fogja a lakosság döntését, melynek túlnyomó része brit állampolgár is egyben. Az argentin kormány előreláthatólag nem fogja elfogadni a népszavazás eredményét.