Minden napra jut legalább egy „megoldatlan kérdés”. Majd az állam, az állam majd megoldja! Ha meg mégsem akkor lehet maxra tolni a rinyát. Azt mindig könnyebb, mint lebontani az állam mindenhatóságának toposzát és cselekedni.

„Nem segíthetnek a tűzoltók egy kis zalai faluban kialakult veszélyhelyzet megoldásában. A hétvégi vihar döntött ki egy hatalmas fenyőfát az egyik ház telkéről a szomszédos ház tetejére. A helyiek a polgármester segítségét kérték a helyzet megoldásában, mert attól tartanak, hogy a következő vihar alkalmával már a villanyvezetékeket is elszaggatva dőlhet tovább a fa az utcára. A polgármester hívta is a tűzoltókat, akik közölték, hogy az új jogszabályok értelmében csak akkor jöhetnek ki a fát eltávolítani, ha közvetlen életveszélyes a helyzet, de szerintük ez nem az. Az ingatlanok tulajdonosainak, vagy az önkormányzatnak kellene kifizetnie a mentést, akkor megoldódhatna a probléma. Ezt nehezíti, hogy az ingatlanok külföldi tulajdonban vannak, a falunak pedig nincs pénze erre.” Vezette fel Gajdos Tamás az atv híradójának  riportját. Átlagos történet, nagyjából minden napra jut egy ilyen sztori, melyekre a szorgos média sosem mulasztja el felhívni a néző figyelmét. Mit sugall a tudósítás? Az legalapvetőbb feladatokra sincsen már az államnak pénze. Nem elég, hogy ott sanyargatja a népet, ahol tudja, de még a bajban sem nyújt segítő kezet. Persze ezt nem ismeri el nyilvánosan, bújtatva, szabályozásokkal bújik ki a feladatok elől.

A riport további részében feltűnik a polgármester, aki az ártatlanság bájával magyarázza, hogy a katasztrófavédelmisek milyen jogszabály keretében utasították el jajveszékelését. Majd az utálat materializálódik a tűzoltó szerepében, akinek kénytelen kelletlen csak a végre nem hajtó funkció jutott. Ennél a résznél az operatőrt külön elismerés illeti meg, mivel a köz szolgája miközben a megmagyarázhatatlant magyarázza, a háttérben a tűzoltóautó oldalán jól olvashatóan a „Magyarország Szolgálatában a Biztonságunkért” felirat tetszeleg.

Innentől már egyenes az út, hogy ökölbe szoruljon a kéz, hát ezért fizetünk ennyi adót, ugye. És az egyszerű embernek felsejthet, hogy mi mindenre bezzeg van pénz, ugye.

Ha mindez még nem verte volna ki a biztosítékot, zárásként a narrátor még odaveti: „Várhatóan sokáig ottmarad még a kidőlt fa a szomszéd ház tetején. A katasztrófavédelem szakembere azt javasolta, hogy szalagozzák körbe az utca veszélyeztetett részét.” Nem elég, hogy nem segít, még jól ki is oktat.

Mi lenne azonban, ha máshonnan közelítenénk meg a történteket?! Ha már a katasztrófavédelem csak térítés ellenében megy ki, akkor a polgármester nem az atv-t riasztaná következőleg. Mert telefonálni a tűzoltóknak nem túl nagy feladat. Utána felhívni a balos hír TV-t szintén nem túl nagy kihívás. Mutogatni egy kidőlt fát értetlen kifejezéssel, talán. Ellenben valamit tényleg, de úgy igazából csinálni az ügy érdekében?! Na azt azért mégse. El lehet játszani a gondolattal, hogy mi történt ilyen esetekben, amikor még nem volt katasztrófavédelem?! De még tűzoltóság sem. Akkoriban hogy oldották meg az emberek az ilyen problémákat? Mert az, hogy rádőlt egy fa egy házra, hát valószínűleg volt már ilyen a történelem folyamán. Kétlem, hogy nyugat-európai mintákat kellene elemezni, hogy rájöjjünk mi ilyenkor a teendő. Fogni pár markos legényt? Egy létrát meg egy fűrészt? Áhh, inkább szalagozzuk körbe az utca veszélyes részeit, tárcsázzunk, majd mehet a picsogás.

Ne higgyük azonban, hogy ez egy egyedi eset. Minden napra jut legalább egy „megoldatlan kérdés”. Sárlavina, felfestetlen zebra, omladozó vakolat és így tovább. Az persze sosem jut senkinek sem eszébe, hogy fessen, vakoljon, árkot takarítson, kátyút tömjön. Majd az állam, az állam majd megoldja! Ha meg mégsem akkor lehet maxra tolni a rinyát. Azt mindig könnyebb, mint lebontani az állam mindenhatóságának toposzát és cselekedni.

Szerencsére azért van ellenpélda is az ilyen szerencsétlenkedéssel szemben. Az ónodi polgármester úgy döntött, nem fog az államra várni. Nem várja meg, amíg faluját elviszi a víz. A 2006-os árvíz után rögtön nekiláttak a gátépítésnek. Két év alatt, engedélyeztetés nélkül, önerőből fel is húzták, hogy megvédjék a falut és láss csodát így pont elég magas lett a homokzsákfal, amikor jött a víz. Cselekedett, nem várt senkire és semmire, hogy majd megoldja helyette a problémáját.

Valahogy így kell(ene) ezt csinálni. Respect Ónod!