Azért mert egy politikai közösség felvállal bizonyos értékeket, még nem jelenti azt, hogy ezt másokra akarná erőltetni, főként nem azt, hogy ezzel joghátrányt okozna bárkinek. Az erőlködés inkább abban van, hogy a demokrácia felkentjei és a tolerancia lovagjai próbálják ezt elhitetni. Most például a kereszténydemokratákról.

Van egy durva félreértés...ez frappáns felütés lenne, de aztán még megvádolnak, hogy egy politikai gondolkodót másolok, így inkább másként kezdek bele.

Szóval többször fel-fel buggyan a probléma, hogy az állam milyen mértékben szóljon bele, szabályozza állampolgárai magánviszonyait: házasságot, együttélést, élettársi kapcsolatot, stb. Sőt mi több, esetlegesen a szabályozás útján előnyben is részesíti valamelyiket.

A szokásos félreértéssel, előítélettel - kinek, hogy tetszik - találkozhatunk ilyenkor: a libsi megmondóemberek állítják, hogy a konzervatívok, kereszténydemokraták szerint a politikai döntéseknek morális alapon kell nyugodni. Ez így van, ezzel nem is vitatkoznék. Ezért ők - folytatódik a mondóka - a saját erkölcsi kategóriáikat, és az abból következő viselkedésformákat a törvényeken keresztül "ráerőltetik" a többi állampolgárra azok akarata ellenére. Ezzel viszont már igen, merthogy nem igaz. Ennek ellenére a mondókának van folytatás is: mindezért a jobboldal diktatórikus, intoleráns, ja és persze abszolút nem európéer.

Ezzel az előítélettel találkoztam akkor is, mikor a Sziget Fesztiválon vitatkoztam többek között Szabó Tímea, LMP-s képviselőnővel a házasság intézményének kibővítéséről és a melegházasságról. Ő teljes magabiztossággal állította példaként ebben a vitában, hogy a család fogalmának meghatározásánál a kormány a saját erkölcsi kategóriáját építette a törvénybe. Ez persze szerinte kirekesztő, sőt még a hazai viszonyokat sem veszi figyelembe, mert csak azokat tekinti családnak akik házasságban nevelik gyermekeiket, így kizárják a család fogalmából a csonka családokat illetve akik élettársi kapcsolatban nevelik azokat. Persze az állítás egyszerűen nem igaz: a törvény család definíciója, mindenkit családnak tekint aki gyermeket nevel (a gyermek nélkülieket azért nem, mert az szükségtelen, hiszen minden családokat megillető állami támogatás gyermek/ek meglétéhez van kötve).

Az előítélet most újra bizonyítást nyert - gondolhatták: Rétvári Bence ugyanis azt nyilatkozta, hogy keresztényként az élettársi kapcsolat nem támogatható, ezért az új Ptk-ból az élettársi kapcsolat szabályozása kikerül. Nem kellett sokat várni az első cikkekre, melyek szúró iróniával vették célba a kijelentést és persze Tóta W. Árpád is kéjes örömmel vette tudomásul, hogy ezek a kereszténydemokraták diktatórikusabbak mint gondolta, mert megmondják ki hogyan éljen.

Persze egyikőjüket sem zavarta, hogy a hírt az MTI súlyos tárgyi tévedésekkel hozta le, a politikus kijelentéseivel éppen ellentétes tartalommal. Ezt az MTI korrigálta is, Rétvári Bence pedig elmondta: az egyneműek bejegyzett élettársi kapcsolatáról beszélt, de nem annak megszüntetéséről (ez a jogi konstrukció megmarad). Kiemelte, hogy szándékuk szerint a bejegyzett élettársi kapcsolat továbbra is külön jogszabályban szerepel majd, és nem az új Ptk. családokról szóló könyvében.

Az élettársi kapcsolatok szabályozását pedig nem hogy kivennék az új Ptk.-ból, éppen az ellenkezője történik. Az élettársak jogai bővülnek, Pont azért, mert a szabályozás nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy tavaly 96 ezer gyerekből 34 ezer házasságon kívül, élettársi kapcsolatból született. Ezeket a gyermekeket is ugyanúgy támogatni kell.

Persze mindez Tóta W.-t és a többieket már nem érdekli. Az előítéletességet egy az üggyel foglalkozó Facebook-os bejegyzés első mondata példázza legjobban: " valaki (mármint a kereszténydemokraták közül) végre kimondta...". Tehát a bejegyzést író fejében élő - téves - kép, mely a keresztények csúnya, kirekesztő mivoltára vonatkozik végre kormányzati szándékban is testet öltött. Lebuktak, én mindig is tudtam, hogy ezek ilyenek - gondolhatta.

Keresztény konzervatívként ki kell ábrándítsam őt/őket, nem ilyenek. Olyanok, akik elfogadják a bejegyzett élettársi kapcsolat létét, de elmondják róla a véleményüket. Olyanok, akik, a házasság kétezer éves intézményét próbálják megerősíteni, de emellett rendezik az élettársi kapcsolatokra vonatkozó jogszabályokat is. Kimondják miben hisznek, de ezt nem erőltetik rá senkire.