nemetek_megorultak_1.jpgCsütörtök este két olyan német vonatkozású hírt olvastam, amelyekre nehéz szavakat találni. 1) Német rajzfilm készült gyermekeknek Magyarország lejáratására. 2) Németország lenullázta az egész európai gazdaságba vetett bizalmat.



1) Kezdjük a kisebb horderejű, de hazánk számára fontosabbal: a német ARD és ZDF csatorna a gyermekhíradójában a magyar Alaptörvény módosítást, valamint a korábbi médiatörvényt újra elővéve kijelentette, hogy Magyarország megszegte az EU-s normákat. Hogy a kisgyermekeket célzó politikai propaganda mely diktatúrák évtizedeit idézi, arról talán nem igényel senki felvilágosítást. Túl sok szót nem érdemes a rajzfilm politikai üzeneteinek cáfolására fordítani, hiszen mindenki olyan politikai üzenetet fogalmaz meg, amilyet szeretne, de technikailag azért érdemes megjegyezni: az EU-nak nincs kompetenciája sem alkotmányügyi kérdésekben, sem médiaszabályozásban. Kettős mérce kapcsán érdemes megfigyelni, hogy meddig lesz az angol médiahatóság hatáskörének a kérdése az európai sajtó és politika napirendjén, és mennyire hagyják majd magukat befolyásolni az angolok – mondjuk Magyarországhoz képest. Ugye senki nem gondolja, hogy pont az angolszász világban kellene a sajtószabadságért aggódni? Ja, hogy az illegális lehallgatási botrányok után úgy látják Londonban, hogy azért mégsem kellene vakon hinni a sajtó önszabályozásában – ez bűn? A magyar libi sajtó pedig nyíltan uszít, majd csodálkoznak, hogy itthon a Kormány átalakítja a médiaszabályozást? A német „mesét” elnézve talán Németországban is szigorítani kellene a médiaszabályozást.



2) Az európai gazdasági válság miatt sok perverz intézkedésnek és nemzetközi acsarkodásnak lehettünk már tanúi az elmúlt években. A „pénzügyi stabilitás és bizalom fenntartása” címszó alatt Írországot az összes bank részvényeseinek kárpótlására kötelezték Brüsszelből; az eurózóna tagállamainak Görögország adósságát több körben el kellett engedniük, amiből az egyébként a görögnél alacsonyabb átlagbérrel rendelkező országoknak is ki kellett venni a részüket (ezt egyébként többször épp a német alkotmánybíróság fúrta meg majdnem). Ezek egy sor drámai nemzetközi egyeztetés mellett zajlottak, majd most, a németek szolidaritásának csökkenése miatt Cipruson a bankbetétek megadóztatását akarták átverni, amivel az egész pénzügyi és gazdasági bizalmat lehúzták a budin. „De a ciprusi parlament végül nem szavazta meg a betétek megadóztatását” – gondolhatja első reakcióként sok tájékozott olvasó. És a ciprusi parlament tényleg nem szavazta meg, de a renitens szigetlakók makacskodásának nincs súlya. Súlya annak van, hogy a bankbetétek megadóztatását – ami a magánvagyon egy eddig példátlan lenyúlása lenne (nem, a magyar kötelező magánnyugdíj vagyon megtévesztő elnevezése ellenére nem az volt, mert az kötelező járadékfizetésből gyűlt, nem pedig magán megtakarításból) – szorgalmazó németek és uniós képviselők bizonyságot tettek arról, hogy a magánvagyon lenyúlása nem csak lehetséges, hanem kívánatos. Ezek után a befektetők és a megtakarítók teljes joggal akarják menteni pénzüket a gyengélkedő országokból, pont azokból, ahova egyébként is a legnehezebb tőkét vonzani. És lehetne azt mondani, hogy a németeknek teljes joggal van elegük mások kimentéséből, de a német gazdaság rengeteg indirekt profitot húz a válság kezdete óta: igen jelentős mennyiségű pénztömeget menekítenek ki az instabil országokból, melyeket a biztonság miatt Németországba visznek. Németországban pedig jelentős tőketöbblet alakult ki, amely csökkentette a kamatokat, és így olcsóbbá tette a hiteleket, miközben a tőkehiányban szenvedő országokban pedig még drágábbá váltak a hitelek. Egyszerű érvényesülése ez a kereslet-kínálat elvének. A német gazdaságot tovább erősíti az a tőke, valamint az a képzett és átvándorló munkaerő, amelyre a gyengékben lenne szükség– ördögi kör. Egy válságban lévő ország bedőlése pedig utat nyit az olcsó felvásárlásnak. Tegnap Görögország, holnap Ciprus. Ez nem összeesküvés, de valóság. Egy olyan valóság, amit Berlinben is biztos látnak, de egyelőre mégsem tesznek ellene. Nagyon csúnya gazdasági monopol-helyzet kezd kialakulni, melyet nem kellene a rajzfilmes erkölcsi arroganciával tetézni.


Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kekex 2013.03.22. 09:32:47

"az EU-nak nincs kompetenciája sem alkotmányügyi kérdésekben, sem médiaszabályozásban. "
Tényleg? Ha téged beengednek egy társaságba, és ott az asztal közepére szarsz - akkor "nincs kompetenciájuk" onnan kizavarni?
A TARTALMÁVAL a gyermekműsornak - azzal bezzeg nem foglalkozol!
És ha azt hiszed, hogy azért, mert Cipruson esetleg engedik az orosz bázis létrehozását (amikor ott vannak a törökök is, hogy ellensúlyozzák) és ugyanezt engednék Európa közepén is nekünk - akkor még nagy-nagy meglepik fognak érni!

Le_Penseur 2013.03.22. 09:49:14

"Túl sok szót nem érdemes a rajzfilm politikai üzeneteinek cáfolására fordítani, hiszen mindenki olyan politikai üzenetet fogalmaz meg, amilyet szeretne, de technikailag azért érdemes megjegyezni: az EU-nak nincs kompetenciája sem alkotmányügyi kérdésekben, sem médiaszabályozásban"

"Az Európai Parlament április 17-én szerdán plenáris vitát tart a magyarországi alkotmányos helyzetről azt követően, hogy komoly nemzetközi figyelmet és bírálatokat kapott az alaptörvény negyedik módosítása, amit múlt hétfőn fogadott el az Országgyűlés."
bruxinfo.hu/cikk/20130321-magahoz-vonta-barroso-a-magyar-ugyeket.html
www.origo.hu/itthon/20130322-alaptorveny-modositas-barroso-magahoz-vonta-a-magyar-ugyeket.html

"Hatalmas világcégekkel küzdött meg korábban az az uniós biztos, aki több kifogásolnivalót is talált a magyar médiatörvényben a jogszabályról indított vizsgálata során. A magyar kormány egyelőre vitatja ezeket az aggályokat, de az Acélos becenevet is megkapó Neelie Kroes stábjának egyik vezető tagja az [origo]-nak azt mondta, hogy ha nem tudják meggyőzni egymást, akkor a bíróságig is el fogják vinni az ügyet."
www.origo.hu/itthon/20110121-mediatorveny-neelie-kroes-unios-biztos-es-a-magyar-kormany-vitaja.html

Lehet, hogy mégis van kompetenciája az EU-nak alkotmányossági és média ügyekben?

Secnir 2013.03.22. 10:18:47

"Német rajzfilm készült gyermekeknek Magyarország lejáratására. [...] a német ARD és ZDF csatorna a gyermekhíradójában a magyar Alaptörvény módosítást, valamint a korábbi médiatörvényt újra elővéve kijelentette, hogy Magyarország megszegte az EU-s normákat. "
-ez nem lejáratás. ez egy kijelentés. lejáratás akkor lesz, ha bíróság mondja ki. tessék feljelenteni őket. addig -ahogy t. cikkíró is írja- egy kijelentés, nem több.

"A magyar libi sajtó pedig nyíltan uszít, majd csodálkoznak, hogy itthon a Kormány átalakítja a médiaszabályozást?"
-legyen olyan kedves t. cikkíró kifejteni, melyik az a "libi sajtó" ? mit ért "uszítás" alatt? mondjuk uszításnak számít, ha kijelenti egy publiciszta, hogy a cigányok=állatok?

empatikus pszichopata 2013.03.22. 10:25:21

Ha a német őrület "felsőfokon", hogyan minősítsük a magyar őrületet?

László András 2013.03.22. 12:06:26

@Le_Penseur:
Kedves Gondolkodó! Jól gondolkodsz, de a látszat ellenére nincs! Az EP mint ahogy az összes nemzeti parlament is arról tart vitanapot, amiről csak szeretne. Ott ugyanúgy csak politikai üzenetet és véleményt fogalmazhatnak meg, de ez jelent hatáskört. Pl.: én is mondhatom azt, hogy felül kellene vizsgálni azt, hogy helyes-e ilyen rajzfilmet készíteni, de attól még hogy foglalkozom a kérdéssel, attól még nincs hatásköröm ténylegesen dönteni is benne. Ez két teljesen különálló dolog.

A Európai Bizottságra vonatkozó cikk kapcsán: ha valami esetleges kivetni valót talál az EB egy tagállami intézkedésben, akkor először azzal kezdi, hogy megvizsgálja, egyáltalán az EU kompetenciájába tartozik-e az ügy vagy sem. Médiaügyben nem is mentek bíróság elé a felek, hanem kompromisszumot kötöttek, többek között épp azért, mert nehezen lenne megállapítható, hogy tényleg kinek van igaza. Ez MINDKÉT fél részéről kompromisszum, nem csak a magyar hatóságok engedtek.

László András 2013.03.22. 12:13:01

@Secnir: Sajnos a cikk feltöltésével eltűntek a hivatkozott linkek, de pótlom:
www.hetek.hu/riport/200401/acsarkodni_tilos

Igen, szerintem ez uszítás. "Cigányok=állatok" pedig rasszizmus, de nem uszítás, mert nem szólít fel vagy utal tettlegességre. A rasszizmus sem elfogadható, de az uszítás még sokkal súlyosabb.

sztd 2013.03.22. 12:21:06

A rajzfilmen való kiakadást nem értem.
Kellene csinálni itt is egy rajzfilmet, amin bemutatjuk a németeket, mint akik két világháborút is indítottak, hogy uralják Európát, majd, miután így nem jött össze, kitalálták az Eurót. Mivel annak a szabályozását a márkához igazították, a többiek nehezen alkalmazkodnak hozzá, így azok eladósodtak német segítséggel főként Németország felé. A válság így azt jelenti, hogy a németek jól járnak, mindenki más bedől, így végre uralhatják Európát.
Az, hogy mi igaz az állításokból, a németeket sem zavarta a saját rajzfilmnél.
A rajzfilmet be kellene mutatni a kedves sváboknak, majd közölni velük, hogy vagy leállnak az övékkel, vagy mi is levetítjük a miénket.

László András 2013.03.22. 13:08:11

@kekex: nagyon kevered a szezont a fazonnal, de próbálok a Te hasonlatoddal élni, hátha így érthető leszek.
A helyzet a következő: mondjuk beengednek egy társaságba, ahova kártyázni és sörözni jársz. A társaságnak megvannak a szabályai arra, hogy milyen kártyajátékot játszotok, és hány kört egy alkalommal, valamint milyen paklival.
Két kártyás találkozó között otthon úgy döntesz, hogy egy virágodat hetente 2 deci vízzel kell locsolni, és a legközelebbi kártyázáskor a többiek szóvá teszik, hogy szerintük 1,5 deci is elég vagy nem is olyan virágot kellene tartanod, mert túl nagy a levele és túlságosan beárnyékolja a szobádat, és ők biztos nem tartanának ilyet otthon. A kártyatársaságban viszont a szabályok csak a kártyázásra vonatkoznak, nem az otthoni virágtartásra. Ha a kártyázós helyen virág beszerzésében gondolkodtok, akkor nyilván közösen kell megállapodni, otthon viszont olyan virágot tartok, amilyen nekem tetszik.

Az orosz bázisokra van hivatkozásod? Ez nekem új.

glinolid 2013.03.22. 20:47:41

Mit vártok egy olyan országtól, ahol nincs Turó Rudi?

Herr SturmLikudnik · http://archiregnum.blog.hu/ 2013.03.23. 02:57:10

"kerdem" seggnyalás a felsőfokon

jajjbáncsákavekkert, brühühüüüüüü

komolytalan samu 2013.03.23. 13:55:02

A helyzet: A ciprusi bankok betéteinek többsége nem EU állampolgárok tulajdonában van. A fele ugye kb orosz. Ami EU tulajdonú az meg adóoptimalizáció céljából került oda. A ciprusi bankok tőkepótlás nélkül csődbe mennek, azaz a betétek nagy része elvész.

Van 3 lehetséges megoldás.
A) az EU hagyja bedőlni a ciprusi bankokat (ez semmilyen jogelvet nem sért, csak a betéteseken pénzének nagy része és persze Ciprus maga úszik el)
B) az EU nagylelkűen teljesen megmenti a ciprusi bankokat ( azaz EU állampolgárok keményen leadózott pénzéből menti meg orosz oligarchák, és EU-s adókerülők pénzét)
C) az EU megmenti a ciprusi bankokat (de úgy gondolja, hogy ehhez az orosz oligarcháknak és az EU- adókerülőknek is hozzá kell járulni. )

Egy rövid választ kérnék: A v B v C

toportyánzsóti 2013.03.23. 19:20:30

Majd ha a kurucinfo be lesz tiltva, nem osztogat a kormány gyilkolásra uszítóknak díjjakat,és eltellik 1000 év 2 tákolmány tákolás között,lehet fanyalognod,mi folyik Németországban!

toportyánzsóti 2013.03.23. 19:23:43

Vastagbőrű pofátlan kettősmércés szálkakaresés ez a poszt is.Sosem lesz itt jobbos kultúra,csak fogyó nép pökhendi felfuvalkodottsága.

László András 2013.03.23. 20:00:57

@toportyánzsóti: LOL, a kurucinfo betiltását már a korábbi kormány és ez a kormány is kérte az amcsi hatóságoktól, mert ott vannak a szerverek bérelve. Mivel az amcsi törvények engedik a kurucinfo féle tartalmat, ezért annak bezáratására várhatunk... de ezt már számtalanszor elhangzott, uh nem tudom, mi értelme felhozni. Megoldási javaslat?

"Gyilkolásra uszító"? Szaniszlót rasszista megjegyzései miatt igen, de uszítással még az ellenzék sem támadta (tudomásom szerint).

László András 2013.03.23. 20:02:27

@toportyánzsóti: szintén LOL. Szerintem ha más kritizálhatja azt, ami Magyarországon folyik, akkor innen miért ne lehetne kritizálni más országokat?

László András 2013.03.23. 20:17:56

@komolytalan samu: nagyon nehéz a helyzet, de szerintem a betétek megadóztatása nem jó.
A) nem opció, az eurót túl nagy kockázatnak tenné ki. Hiába fenyegeti ezzel Ciprust az EKB, szerintem nem mernék tényleg meglépni.
B) már számos országban kimentették a felelőtlenül jelzálógra hitelező bankokat, ami szerintem szintén nincs rendben. Ciprus ráadásul nagyon kicsi ország, és adóparadicsom volta ellenére EU mértékben nézve nem nagy összegről lenne szó - de lehet hogy tévedek.
C) Az oroszok pénze nem tett kárt a ciprusi bankrendszerben vagy gazdaságban, hanem épp ellenkezőleg: egy csomó hitelezhető tőkét és adóbevételt hozott az országba - a ciprusiak hülyék lennének megbüntetni. Nem az EU dolga megregulázni az orosz oligarchákat, még ha egyet is értenék vele. Viszont ha az oroszok egy betétadó hatására kimentik onnan maradék megtakarításaikat egy másik adóparadicsom felé, akkor újabb, még nagyobb kimentésre lesz szükség, és akkor már az EU-nak kell állnia a költségeket.

Ergo legkisebb rosszként B-t választom.

komolytalan samu 2013.03.23. 23:13:03

@László András:
Amennyire tudom, EU szintű pénzügyi kockázatot Ciprus csődbe engedése még a túlméretezett bankrendszerrel együtt sem jelentene. A gazdasági következmények itt másodlagosak, ill. a későbbi támogatások miatt persze pár milliárd euróra azért rúgna a kármentés.

Vagy az economiston, vagy máshol volt egy röpke számítás erről, az EU nak kb ugyanannyiba jönne ki a mostani mentés és a későbbi támogatások stb. Azaz itt nem a pénzügyi teher dönt.

Az orosz tőke valóban pozitív hatással volt Ciprusra, sőt az EU-ból adókerülésre ide jutó összegek is. Aztán ezt a rengeteg pénzt rosszul fektették be a bankok, itt a csődhelyzet. Erkölcsileg messze a legtisztább megoldás, hogy kedves adóoptimalizálók, orosz pénzmosók és kedves ciprusiak, akik az első kettőből éltetek kiválóan az elmúlt években
Vége a dalnak! (Nincs magántőke sérelem, igaz a veszteség a többszöröse lesz. )

Mert

Ti a mocskosul olcsó és roppant diszkrét adó és bankrendszer miatt toltatok bele euro tizmilliárdokat egy olyan országba, ahol nem volt meg a szükséges szakértelem hogy ezt az irgalmatlan összeget és annak kockázatait szétterítsék. Van ilyen, buktátok.

Kedves Ciprusiak: ti a földközi tenger svájcát játszottátok, miközben a többi tagállam adórendszeréből legálisan millárdokat kihúzva élveztétek a két tucat kecskéhez képest kiugró életszínvonalat. Most kiderült, hogy bankárkodni annyira nem tudtok. Buktátok, van ilyen.

Megjegyzés: Amikor a ciprusiak logikusan a roppant felháborodott oroszoktól kértek segítséget, azoknak a pénzügyi támogatáshoz már nem fűlt a foguk. Mostani állás szerint 3-6 milliárd eurót bukhatnak vele, mégsem adtak.

És sajnálom, bármilyen hangyapöcsnyi lenne a mi magyar hozzájárulásunk az ügyhöz, én egy fillért nem vagyok hajlandó az adómból arra áldozni, hogy Cipruson továbbra is menjen az adóparadicsom. Illetve előre szólok: ha mégis bekövetkezik, akkor két hét múlva ciprusi offshore cég lesz a hazai cégem tulajdonosa, hiszen az EU szerint (és szerinted is) ez egy jó és védendő dolog, tehát akkor örüljön mindenki ennek az adóbevételre ható vonatkozásainak is. :)

László András 2013.03.25. 10:17:19

@komolytalan samu: Gazdaságilag egy ciprusi csőd tényleg nem mérete miatt jelentene kockázatot, hanem beláthatatlan, hogy milyen hatással lenne a görög/olasz/spanyol/stb bankbetétesekre, akik nem feltétlenül reagálnának racionálisan. Én csak azon csodálkozom, hogy ezt a kockázatot az EU/MF/Németo implicite bevállalta az eredeti bankbetétes javaslattal.
Nem tudom, hogy a ciprusi bankárok mennyire értenek munkájukhoz, de leginkább azért buknak most, mert főleg Görögo-ba fektettek leánybankjaik révén. Ennek pedig elsősorban kulturális és nyelvi oka lehet, ami miatt szerintem kevésbé felelősségre vonhatók, mert az ottani válság kezelése szinten az EU/IMF/Németo akaratának függvénye. Ráadásul Görögo-t azért kellett kimenteni és adóssága egy részét leírni, mert egy csomó német és francia is ott fektetett be - magyarul ők is rossz befektetők voltak.
Görögo kimentése után ciprus "bűntetése" nem tűnik túl igazságosnak, főleg, hogy a meghatározó szereplők tudják, hogy a görög válság miatt buknak a ciprusi bankok is. Ez azért elgondolkodtató...
De majd meglátjuk, mi lesz a tegnapi megállapodás elfogadásával, és mi lesz annak hatása.

komolytalan samu 2013.03.25. 17:59:11

@László András: A bankbetétesek bizalma lehet kockázat, bár Ciprus helyzete (az említett okok miatt) azért speciális. A félelem szerintem csak extrém estekben fertőzhet Olasz, Spanyol estekben. Ahhoz kb egyszerre kellene beállnia konkrét banki csődhelyzetek sorának, az adott ország és az EU vezetés teljes politikai bénultságának.

A konkrét ciprusi helyzetnél szerintem sokan, köztük te is elfelejtkezel arról, hogy a banki csőd lenne erkölcsileg messze a legkorrektebb választás. Hiszen ha egy vállalkozás a saját hibásából, vagy akár önhibáján kívül megy csődbe, a bankokon (és a mezőgadasági termelőkön) kívül nem találsz olyan szektort ahol az állam saját magától is (ilyen mértékben) megvédi a bajba jutott cégeket.

Nagyon helyesen. Nem az a feladata. A potenciális káros ösztönzők miatt meg egyenesen káros volna hosszú távon (ha elszabom, majd az állam megoldja).

A ciprusi helyzet gyakorlatilag felfogható egy rendezett csődeljárásnak is. Ahol az EU a támogatásért cserébe, az a nélkül mindenképpen bekövetkező csőd miatt tulajdonos/betétes kör veszteségeit tereli ellenőrzött, pánikmentes keretek közé.

Formailag rosszul hangzik, de lényegileg a piacgazdaság logikáját viszi végig.

A betétesek és a ciprusi bankok üzleti felelősségét összekevered az utólag látható politikai felelősséggel. De, a ciprusi bankok egyoldalú, görögfüggő befektetési portfoliója, pláne ebben a méretben, szakmailag már a válság előtt is borzasztóan kockázatos volt. Erre a legkevésbé sem mentség a közös nyelv, vagy a kényelem.

A betétesek részéről pedig: a diszkrét adatkezelésért és jelentős adóelőnyökért cserébe vállalták a kockázatos banki hátteret.

Szóval miért is lenne kötelessége megmenteni az EU-nak magán tulajdonosok, befektetők pénzét? Ha nincs gazdasági kényszer, mert nincs domino hatás, és ha ezt az áldozatot fekete és szürke pénzekért kellene meghozni.

Végül: gazdasági szempontból a persze teljes csőd jár a legnagyobb áldozattal, a másik kettő gyakorlatilag egyforma, csak a terhek csapódnak le máshol.

Akkor viszont miért is kellene ezt inkább a német/brit/osztrák/stb adófizetőkre, mint a ciprusi bank tulajdonosokra és betétesekre hárítani? Mégis miért?

László András 2013.03.28. 10:11:15

@komolytalan samu: Alapvetően egyetértek: erkölcsileg szerintem is korrekt a bankcsőd. De... :) Az EU egyáltalán nem következetes, és ez rejti magában a kockázatot. Én a cikkben csak erre akartam felhívni a figyelmet, függetlenül attól, hogy mit tartok helyesnek.

Időrendben:
1) Írország ugyanolyan adóparadicsom volt, mint Ciprus, és az ír válságkor még az EU nyomására az ír lakosságnak kellett lenyelnie a bankmentés költségeit.
2) Aztán rájöttek Brüsszelben, hogy ez így mégsem volt korrekt, és túl nagy teher van az íreken, de vissza nem csinálták és nyilvánosan sem látták be hibájukat. Ezután Görögo és Spanyolo már EU-s pénzből lett kimentve. Az írek azóta is nyögik.
3) Amikor látták, hogy a kimentés hatására a görögök nem tettek elég olyan intézkedést, ami kiegyensúlyozná a költségvetést, akkor jött a részleges adósság-leírás.
4) Hogy legközelebb már ne kelljen tagállami alapon kimenteni másokat (vagy újra a görögöket és spanyolokat), elkezdtek alkudozni egy közös mentőalap létrehozásán, amely közvetlenül segélyezné a bankokat - kihagyva a láncból a tagállamokat, és így nem terhelve az állami költségvetéseket. Ez szerintem belátása annak, amit Te is mondtál, hogy "hagyni kellene a bankokat csődbe menni, de ha mégsem, akkor legalább ne tegyük ezzel tönkre a tagállamokat".

Ezen a ponton már ott tartunk, hogy az EU belátta, hogy nem szabad az adott tagállamra erőltetni a kimentést, sem tagállamon keresztül nyújtani a külső finanszírozású bankmentést.
Majd ezek után jön Ciprus, ahol megint új fázisba lépünk: továbbra sem a bank viseli a következményeket, hanem annak betétesei, és így sem a tagállam, sem a bank nincs arra késztetve, hogy változtasson eddigi gyakorlatán.
Az EU-nak ez a "meg kell menteni a bankokat" hozzáállása és válságkezelése mintha arra irányulna, hogy minden legyen úgy mint a válság előtt. Pedig a válságot pont az eddigi pénzügyi rendszer csődje idézte elő.

komolytalan samu 2013.03.31. 12:46:07

@László András: A végétől indulok.

Az a tétel, hogy a betétesek és nem a bank tulajdonosai viselik a következményeket, hamis. Mindketten viselik a következményeket(check) ! Majdnem úgy, ahogy egy csődeljárás esetén történne. A lényegi különbség, hogy ez egy kontrollált, pánikmentes folyamat. És a ciprusi bankok (az egy, ami maradt lényegében) nem folytathat ugyanolyan banki gyakorlatot, több okból sem: az eddigi üzleti gyakorlatuk látványosan bedőlt, a nagy kamat kockázatmentes illúziója elveszett, elveszett az adóparadicsom illúziója is, és az eddigi banki vezetés szinte 100%, hogy lapát. Cipruson semmi sem lesz ugyanaz. Főleg a bankokban nem.

Szóval, ha a bankcsődöt erkölcsileg helyesnek tartod, akkor ez tartalmilag szinte ugyanaz (csak kevesebb véráldozattal és kockázattal).

A pénzügyi rendszer csődje, ha ezt általánosan írtad, csak részben idézte elő a válságot. Ha visszamegyünk a domino elejére, az amcsi jelzáloghitelekig, ott pl jelentős szerepe volt a Clinton féle ingatlanhitelezési szabályozásnak a későbbi borulásban. És nem azért, mert hagyta a piacot szabadon garázdálkodni, ellenkezőleg, épp azért mert belenyúlt, torzította a piaci viszonyokat.

Az utána dőlő banki futótüzet nagy , jól-rosszul, de megállították, a 2010-11 es görög, majd, spanyol, olasz stb. válság már sokkal inkább az államok adósság és versenyképességi válsága, ami az utólag nyilvánvalóan rosszul összetákolt eurós valutaövezetből nőtt ki meg a rossz helyi gazdasági szabályozásból (pl spanyoloknál teljesen abszurd módon ösztönzött építőipara).

Végül a következetesség: tényleg nem következetesek. Ennek a politikai okokon kívül (változó hatalmi egyensúlyok az EU-n belül) a gazdasági helyzet alakulása, és a tanulságok leszűrése mind okai. A következetesség mint norma egy ilyen rendszerben szinte betarthatatlan, de talán nem is helyes, főleg, ha az elején, - utólag látva -, rossz döntéseket hoztak.


süti beállítások módosítása