Egy időközi választással kapcsolatban a közvélemény két tipikus hibát követhet el: alulértékelheti jelentőségét, illetve felülértékelheti, országosan automatikusan kivetítheti annak eredményeit. Mindkét megközelítést érdemes elkerülni. Egy bizonyos Winston Churchill például három időközi választást vesztett életében.

Ami a minap Szentendrén és Dunakeszin történt, felér egy csak kisvárosi-agglomerációs mintavételt alkalmazó, a pártok elszánt, biztos szavazótáborát mérni képes közvélemény-kutatással. Az eredményekből ettől még öt következtetés nyugodtan levonható:

1.    A Fidesz-KDNP szavazóbázisának törzse, mely az érintett időközik alapján e kisvárosokban nagyjából az összes választópolgár 17 százaléka, stabil kiindulási alap a 2014-es választások előtt. A szocialisták törzstábora a tegnapi nap alapján mindössze a teljes népesség 5-6 százaléka, Bajnaiék értelmiségi egyletként a számukra elvileg előnyös Dunakeszin hozták a nekik országosan mért 5 százalékot (teljes népesség).
2.    Szervezettség terén a Fidesz-KDNP messze vetélytársai előtt jár, gyakorlatilag minden időközin eséllyel indul a győzelemért. Mindkét városban csak az MSZP és a Jobbik tudott versenyezni jelöltállításban a kormánypártokkal, Bajnaiék Szentendrén nem tudtak indulni, a pártja szervezeti erejét visszatérően emlegető Gyurcsány pártja egyik városban sem.
3.    Pest megye több hagyományosan billegő körzete döntő fontosságú lehet a 2014-es választásokon. A jobboldali sikerek értékét növeli, hogy azt Szentendrén a város korábbi szoci polgármestere és parlamenti képviselője ellen sikerült elérni a hagyományosan inkább a baloldalnak kedvező szociológiai adottságú körzetben. Az agglomerációs Dunakeszin pedig a baloldali jelöltek utolsó napokban látott erős internetes (Index, NOL) és pártvezéri (Bajnai, Szigetvári, Mesterházy látogatásai) támogatása ellenére simán, a szavazatok felét megszerezve nyert a jobboldali jelölt.
4.    A vasárnapi időközik fő vesztese az MSZP, azon belül is a Mesterházy-Tóbiás-tandem. A Mesterházy által fémjelzett szoci „megújulás” és „háztól-házig” kampány. Tóbiás Pest megyei elnök csapatain rögtön, fenti lózungok belengetése után alig néhány nappal bukott el. Szentendrén a volt baloldali polgármester is csak a szavazatok negyedét volt képes megszerezni, a dunakeszi negyedik hely a Bajnaiékkal szembeni játszmában érzékeny bukta.
5.    Várhatóan a liberális sajtó a következő napokban Bajnaiék sikereként fogja elkönyvelni az eredményeket. Ettől függetlenül egy szakadár-LMP jelölt 22 százalékos eredménye („igazi” LMP-jelölt hiányában) a 2010-es adatokkal összevetésben legalább felerészt a szocialista párt kannibalizálásáról (copyright Szigetvári) árulkodik. Az MSZP pártközeli sajtójának átengedésével, a Bajnai-mítosz ápolásával és a nagyonbalos kocsmapolitikát nyomó Szanyi napi működésével sikeresen felépített magának egy új SZDSZ-t (A PM-es Scheiring a Facebookon „elvtársazta” a tervezett szövetséges jelöltjének kampánycsapatát), amely mára Budapesten is jó eséllyel szintén a „legerősebb ellenzéki párt” elé került.

Az eredmények ellenére a Fidesz-KDNP számára komoly hiba lenne a hátradőlés. Évtizedes trend a jobbközép szavazók magasabb időközis részvételi kedve. Az érintett két településen jövő tavasszal jó eséllyel másfélszer, de akár kétszer ekkora arányban fognak voksolni a választópolgárok. A következő egy év a most otthon maradó, de jövőre megjelenő szavazók megnyeréséről fog szólni. Az időközihez képest az persze totál más műfaj.

Szentendre 4. választókerület

részvétel 2010: 36,5%

részvétel 2013: 33,5%

Dunakeszi 7. választókerület

részvétel 2010: 40,9%

részvétel 2013: 36,9%