Ezek a fránya számok mindig gondot okoznak. Tényleg nem tudnak számolni az EU makroelemzői vagy politikai megrendelést teljesítettek? Rendszerezzük kicsit napjaink híreit a kérdésre adandó válasz megadásához.

Egy kínai közmondás szerint „a jóslás nehéz dolog, főleg, ami a jövőt illeti”. Úgy néz ki, hogy az Európai Unió „szakértőinek” is meggyűlt a baja a jóslással, tekintettel arra, hogy:


1. A költségvetési hiány, infláció, bruttó államadósság, jegybanki alapkamat terén vitán felül jól teljesít a magyar kormány és gazdaság, ezért – jobb híján – a kritikák a tavalyi GDP csökkenésre fókuszálnak.

2. Tavaly az EU 27 tagállamának átlagos GDP változása mínusz 0,3% volt, amihez képest a magyar mínusz 1,7% valóban kiugróan rossz eredmény.

3. Azonban ha normális – értsd: nem a kettős mércén alapuló – elbánásban részesültünk volna az EU részéről, akkor mínusz 1,7% helyett mínusz 0,3% körüli lett volna a tavalyi magyar GDP változás, hiszen:
- az EU jól fizetett makroelemzői a GDP 1%-ával elszámolták a 2012-es magyar költségvetés várható hiányát.
- ennek hatására az Európai Bizottság az uniós források megvonásával fenyegetve (!) rákényszerítette a magyar kormányt, hogy a GDP 1%-ának megfelelő (kb. 280 milliárd forintnyi) költségvetési forrást vonjon ki a gazdaságból
- „a korábbi számítások szerint 1 százalékpontnyi költségvetési szigorítás mintegy 0,5 százalékponttal veti vissza a gazdaság teljesítményét rövid távon. Az újabb becslések szerint viszont ez a szám valahol a GDP 1 és 1,7 százaléka között van”

Tehát, mindent összevetve: ha tavaly az a plusz 280 milliárd állami forrás elköltésre kerülhetett volna (pontosabban nem kellett volna plusz adóban beszedni), akkor a fiskális multiplikátor nagyságától függően a magyar GDP 1-1,7%-kal nagyobb lett volna! Persze akkor meg nem lenne mibe belekötni…


A cikk szerzője: Kerékgyártó Gábor, közgazdász