A Boston Legal egy ügyvédes sorozat. Azonban nem egy hétköznapi ügyvédes sorozat. Nem Petrochelli és nem is JAG. Sokkalta inkább hasonlít minden epizód egy Star Trek részhez, ahol a szereplők komoly morális dilemmák megoldására kényszerülnek. A párhuzam annál is inkább ül, minthogy a sorozat két főszereplője is legendás alakja egy-egy sci-finek. William Shatner (Denny Crane) a Star Trek The Original Series Kirk kapitánya, James Spader (Alan Shore) pedig az első Csillagkapu filmben alakította Doktor Jackson felejthetetlen karakterét. A széria kettejük barátságáról és a Crane, Pool and Schmidt ügyvédi iroda életéről szól.

Kapcsolatuk leginkább a Furcsa páréhoz hasonlítható, azonban itt nem a Walter Matthau - Jack Lemmon-féle papucsférj-nőcsábász mentalitásbeli különbségek szolgáltatják a konfliktushelyzeteket. Már csak azért sem, mert mindketten nagy szoknyapecérek és két kanállal falják az életet. A törésvonalak a liberális-konzervatív értékrend mentén húzódnak.

Annak ellenére, hogy a BL egy tipikusan demokrata sorozat – ahogy például a Family Guy – meglepő, hogy a konzervatív karaktereket sem a klasszikus liberális dogmák jellemzik. Bár kiütközik benne a redneckeket lenéző kelet-parti mentalitás, mindezek ellenére Denny Crane, aki egy fegyverimádó, háborúpárti, nacionalista, vereséget nem ismerő (’never lose, never will’) sztárügyvéd; a sorozat talán legszerethetőbben bemutatott szereplője.

Az uralkodó liberális felfogással szemben, Denny Crane megtestesíti mindazt, ami miatt konzervatívnak lenni rock ’n roll. Szembemegy mindazokkal a bigottságokkal, amiket elsősorban a liberálisok ragasztanak a konzikra. Mindamellett, hogy Denny Crane hisz Istenben és mindennél jobban szereti a hazáját, mégis töménytelenül habzsolja az életet. Minden napot egy pohár bourbonnel és egy cohibával zár, imádja a nőket, horgászik, lovagol, kommunistákra és egyéb bűnözőkre lövöldözik, mégsem keveredik soha ellentmondásba saját magával és az általa vallott értékekkel. Annál is inkább, mert munkája során sem a törvények betűjét magasztalja fel, hanem a szokásjogban rejlő hagyomány szellemiségét és a bennük rejlő igazságot keresi.

Boston ügyvédei hasonló morális problémákkal szembesülnek, mint amelyek Magyarországon is foglalkoztatják a közvéleményt. A szériát végigkíséri az iraki háború és az azzal kapcsolatos társadalmi megosztottság. Különös hangsúlyt kap a magántulajdon szentsége és ezzel összefüggésben a jogos védelem, annak kapcsán, hogy egy amerikai áramot vezet a kilincsébe a sorozatos betörések után. Denny és Alan folyamatos harcot hívnak a fegyvertartáshoz való jog kérdésében. Visszatérő elemként jelenik meg a halálbüntetés kérdésköre is. Természetesen felvetődik a faji kérdés is, amikor Denny állásinterjúztatás során azt mondja az egyik jelöltnek, hogy ahhoz képest hogy fekete, úgy beszél mint egy fehér. A sorozat továbbá olyan kényes kérdésekkel is foglalkozik, mint Izrael politikájának a bírálhatósága, vagy a kínai gazdasági térnyerés.
Szemben a magyar közélet sajátosságával, miszerint a liberálisok meg akarják mondani, hogy milyen a jó konzervatív, és a konzervatívok sem törekednek kiegyezésére, a Boston Legal világnézeti vitái sem záródnak soha egyetértéssel, de Denny és Alan mégis elfogadják egymás álláspontját és imádják Amerikát.

A Boston Legalt Magyarországon nem vetítették, a sorozat 5 évadot élt meg, ajánljuk mindenkinek, aki odavan a Berlusconi-féle rock ’n roll konzervatív életérzésért.