Az elmúlt napokban bejárta a magyar médiát, hogy egy, a magyarországi demokrácia állapotáról készült jelentés alapján az Európa Tanács monitoring-eljárást indít Magyarország ellen, mert „súlyos és tartós aggályok” merültek fel hazánk politikai berendezkedését illetően. Egyes orgánumok csak éppen azt nem tették hozzá, hogy "na végre!". Azonban a dolog úgy áll, hogy "nem osztogatnak, hanem fosztogatnak és nem is Volvókat, hanem Volgákat". Az alábbiakban igyekszünk helyre tenni a jereváni rádió híradását:

• Bármennyire is szeretnék egyesek ezt hinni, az Európa Tanács (ET) nem egyenlő az Európai Tanáccsal, sem az Európai Unió Tanácsával - nem EU-s szerv, testület. Az ET-t 1949. május 5-én alapította 10 állam Londonban, az EU "elődjének" vagy "alapjának" számító Európai Szén- és Acélközösséget (ESzAK) pedig 1951-ben hozták létre. Az ET azóta persze jelentősen kibővült, jelenleg 47 szerződéses fél (ország) a tagja - köztük olyan mintademokráciák, mint Ukrajna vagy Oroszország. Magyarország 1990 óta tagja a szervezetnek.
• NEM INDULT MONITORING-ELJÁRÁS MAGYARORSZÁG ELLEN! Talán ez a legfontosabb, amit meg kell említeni. Annyi történt ugyanis, hogy az ET Parlamenti Közgyűlésének egyik bizottsága, a Monitoring Bizottság (hivatalos nevén Committee on the Honouring of Obligations and Commitments by Member States ofthe Council of Europe) azt javasolta szerdán a Közgyűlésnek, hogy majd júniusban vegyék napirendre a a jelentésüket és kérik a Közgyűlést, hogy az alapján indítsa meg a megfigyelési eljárást (nem hiába az a neve az említett dokumentumnak, hogy Request for the opening of a monitoring procedure in respectof Hungary). Egy eljárás megindítása és egy eljárás megindításának kérése, javasolása között azért kurvára nagy különbség van. 
• A jelentéssel kapcsolatos szavazások során több "érdekesség" is felmerült:
  • A két jelentéstevő egyike, a cseh ODS-hez tartozó Jan Fischerová a jelentés megtárgyalása előtt lemondott raportőri státusáról, mert a végleges dokumentum szerinte "egyoldalú és kiegyensúlyozatlan megállapításokat" tartalmaz. A Népszabadság - becsületére legyen mondva - megkereste a képviselőt, aki mindehhez még hozzáfűzte: "A magyarországi helyzet értékelését nem tartom kiegyensúlyozottnak. Arra is felhívtam kolléganőm figyelmét, hogy azokat a módosításokat és intézkedéseket, amelyeket ő javasol, az Európa Tanács néhány más tagországában nem érvényesítik. Több államban nincs Alkotmánybíróság, Finnországban például ezt a testületet a parlament alkotmányjogi bizottsága helyettesíti, amely egyértelműen politikai szerv. Csehországban pedig elég gyakran neveznek ki volt politikusokat alkotmánybírákká, de nem csak nálunk". Sőt, Fischerová nem átallott még olyat is mondani, hogy: "Orbán Viktor demokratikusan megválasztott kormányfő. Nem kell a kabinet minden lépésével egyetértenünk. Diplomatikusan fogalmazva: néhány döntése nagyon vakmerő. A politikai kifogásokat azonban egyértelműen külön kell választani az alkotmányellenesség feltételezésétől. Személy szerint a magyar alaptörvényt nem tartom sem illegitimnek, sem pedig antidemokratikusnak". 
  • A jelentést elég furcsa eljárásrend alapján fogadta el a bizottság: a dokumentumot részleteiben csak múlt csütörtökön tárgyalták, azonban arról, hogy azt a Közgyűlésnek "ajánlják", már az azt megelőző szerdán döntés született. 
  • A múlt szerdai szavazáson a bizottsági tag képviselőknek alig fele volt jelen, szavazati arány 21:20 lett, ami azt jelenti, hogy a tagok alig egynegyede támogatta összességében a javaslatot.
  • A csütörtöki szavazás kapcsán pedig még a jelen lévő képviselők között is vita alakult ki a tekintetben, hogy akkor mi is lett a szavazás végeredménye. Az ülést vezető elnök ugyanis 18:17-es szavazati arányt hirdetett ki, miközben a jelentés megállapításai ellen voksoló képviselők szerint 18:18, azaz szavazategyenlőség alakult ki (sajnos az "emberi jogok-demokrácia-jogállamiság" hármasegység jegyében működő szervezet honlapját nem éppen up-to-date módon frissítik, így péntek délután nem voltak elérhetőek a szavazási eredmények - szemben a tudvalevően antidemokratikus keretek között működő magyar Parlament honlapjával, ahol pár perccel egy-egy szavazás után már megtalálhatóak a pontos számok). 

Fentiek tükrében talán nem meglepő, hogy a német CDU - emlékszünk, ez az a párt, mely a baloldali magyar sajtó szerint most éppen megtagadja a Fideszt - ET-képviselője, Alex Fischer azt mondta: a bizottság eljárása "politikailag motivált" volt. Természetesen nem szükséges túlárazni az Európa Tanács és az említett bizottság jelentőségét - amire szintén sokan hajlamosak, az ET-t mint valami Legfőbb Lényt fetisizálva, de nyugodtan egyetérthetünk a német képviselő szavaival. Természetesen lehet egy adott ország kormányával szemben - akár páneurópai szinten is - politikai ellenvéleményeket megfogalmazni, csak akkor ne bújjunk (megint) a "szakmaiság" és a "tudományosság" leple alá. Mert az így nem fair. És az egyenlő elbánás ugyebár ejrópai érték - a value, that we all share...