Eszmefuttatásom első felében arról írtam, hogy a trianoni békeszerződés aláírása óta eltelt időszakban a magyar politika nem volt képes megtalálni az úgynevezett Trianon-trauma ellenszerét. Már Trianon puszta megemlítése is szélsőséges reakciókat váltott ki: vagy a teljes határrevízió követelését, akár háborúk árán is, vagy a teljes közönyt és távolságtartást, a határon túli magyarok magukra hagyását. Mára mindez változni látszik, mégpedig pozitív irányba. Az elkövetkezőkben ennek okát mutatom be.

A változás oka, hogy a 2010-ben megalakult második Orbán-kormány száznyolcvan fokos fordulatot hajtott végre a nemzetpolitikában. Mindennek az alapja az összetartozás: úgy, ahogy azt 1990-ben Antall József is megfogalmazta. Orbán Viktor kormánya álláspontom szerint három olyan kiemelt fontosságú intézkedést hozott, amelyek együttesen abba az irányba hatnak, hogy a magyarok végre képesek legyenek maguk mögött hagyni a trianoni traumát. Az alábbiakban e három intézkedést fogom röviden bemutatni és véleményezni.

A legfontosabbnak az egyszerűsített honosításról szóló jogszabály megszületését tartom, amely a kétharmados Fidesz-KDNP többség egyik legelső intézkedése volt. Az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése ugyanis begyógyította azt a sebet, amit a gyalázatos 2004-es népszavazás okozott. 2011. január 3-tól lehet kérelmezni a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, és a határon túli magyarok körében azóta folyamatosan hatalmas az érdeklődés. Figyelemre méltó, hogy az eddigi legfiatalabb kérelmező három hetes, míg a legidősebb 104 éves volt. Isten különös kegyelme, hogy szépkorú honfitársunknak megadatott: 92 év elteltével visszakapja az állampolgárságát.

Eddig negyedmillió igénylés érkezett be, közülük pedig több, mint 150 ezren már le is tehették az állampolgári esküt. Ők már mindannyian elmondhatják magukról, hogy végre nem csak érzelmileg, hanem immár közjogilag is a magyar nemzet részét képezik.



A Trianon-traumával való leszámoláshoz vezető út másik nagyon fontos állomása a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény, melynek elfogadásával az Országgyűlés a békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává tette. Ezzel a lépéssel kinyilvánította, hogy a magyarság minden tagja része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.

Az elmúlt években többször is felmerült, hogy „kezdeni kellene valamit” Június negyedikével. A szélsőjobboldal Trianon-emléknapot, egész napos gyászt és búslakodást szeretett volna, a baloldali tábor pedig igyekezett mindenben a rejtőzködő revizionizmust láttatni, amitől azon nyomban el is határolódott. A Nemzeti Összetartozás Napja a kereszténydemokrata válasz június negyedikére. Ezt támasztja alá az az interjú is, amit Surján László kereszténydemokrata Európai Parlamenti képviselővel készítettem 2009-ben. A beszélgetés során Surján László világossá tette, hogy gyásznapra nincs szükség, mert az önsajnálat nem visz előbbre. Ehelyett egy emléknap kell, amikor egyrészt felelevenítjük, mi is történt, másrészt előretekintünk, és valódi, európai megoldásokat keresünk. Nagyon örülök, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja maradéktalanul megfelel e kritériumoknak.


Végül, de nem utolsó sorban röviden szólni szeretnék a Határtalanul osztálykirándulási programról is, amelynek célja, hogy valamennyi magyarországi iskolás a tanulmányai során legalább egyszer eljusson a határon túli magyar közösségek valamelyikéhez, azért, hogy ott személyes élményeket szerezhessen. Ezzel a programmal lehet igazán elmagyarázni, megtanítani a fiataloknak, hogy mi Trianon lényege. Az osztálykiránduláson részt vett diákoknak a történelmi Magyarország már nem csak egy térkép lesz, hanem maga a valóság. Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja: valódi tartalommal fognak feltöltődni a magyar fiatalok számára ezek a szavak azáltal, hogy odamennek, megnézik, megismerik, megízlelik ezeket a vidékeket, és megismerkednek az ott élő honfitársaikkal. Ezen osztálykirándulások keretében új magyar-magyar kapcsolatok alakulnak ki: barátságok, szerelmek szövődnek, és soha nem látott mértékben meg fognak erősödni a határ innenső és túlsó oldalán élő magyar fiatalok közötti ismerettségek.

2011 novemberében került sor a Magyar Diaszpóra Tanács alakuló ülésére a Parlament épületében. Szerencsém volt jelen lenni az eseményen, amelyen Orbán Viktor köszöntötte a résztvevőket. A miniszterelnök beszédéből az alábbi gondolatot szeretném kiemelni. A magyarokat a XX. századi történelem vihara szétszórta az egész világon. Mégis, azok a magyarok is megőrizték magyarságukat, megőrizték hűségüket, ragaszkodásukat Magyarország iránt, akiket más országba, vagy akár más kontinensre sodort az élet. Orbán Viktor rámutatott: a magyar nemzet e folyamat révén világnemzetté vált. Az én olvasatomban ez annyit jelent, hogy a Trianon-trauma végérvényes feloldása úgy képzelhető el, ha a világban élő magyarok kapcsolatba kerülnek egymással, és közösen, együttes erővel, egymást segítve tesznek a magyar nemzet felemelkedéséért. A világnemzeti státusz felismerése új távlatokat nyit Magyarország előtt, és új megvilágításba helyezi a magyar-magyar kapcsolatokat. Összetartozunk, közösek a gyökereink és közös a jövőnk. Ha a mindenkori magyar kormányok ennek szem előtt tartásával alakítják nemzetpolitikájukat, akkor reális esély nyílhat a Trianon-trauma végérvényes feloldására. Az 1920-as „amputáció” következményeit viselnünk kell, de esélyünk nyílhat egy teljesebb, egészségesebb életre.