Milla vs. Nemzet - 0:1

Címkék: Milla Trianon Összetartozás Napja

karsay_jpeg.jpgTudom-tudom tegnap már mindenki elmondta a véleményét, felháborodott, tiltakozott, kommentelt stb. (persze mindezt jogosan), ennek ellenére valahogy ez mégis kikívánkozik. 

A június 4-ét megelőző napokban a létező összes csatornából áradt, hogy már csak x-et kell aludni és itt van a Nemzeti Összetartozás Napja, minden Fidesz és KDNP alapszervezet, megmaradt polgári kör, konzervatív nőegylet valamilyen megemlékezésen túl volt már a hétvégén – mert ugye most már lehet emlékezni is, 22 év után legitimmé vált egy 92 évvel korábbi tragédiára visszagondolni. És pontosan a „nemzeti” jelző erőltetése, a hagymázas, giccses megemlékezések, az egyre kevésbé őszinte „határontúli testvéreinkezés” miatt hajlamosak voltunk kicsit megtelni az újraértelmezett Trianon-jelenségtől és kontraproduktívnak gondolni azt, abban a hiszemben, hogy úgysincs szükség ezt ennyire túllihegni, mert végre talán van valami, aminek a megítélésében egyetért egy egész nemzet.

Mire ez a gondolat kezdett volna leülepedni, a Milla FB oldala gondoskodott arról, hogy ne sikerüljön. Mindenféle elegancia és stílus nélkül a userek pofájába tolták a vállalhatatlan, ocsmány, nyilvánvalóan provokatív véleményüket Trianonról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról (Egyébként a legszebb az egész sztoriban az, hogy ők erről azt gondolták, hogy most aztán rohadtul pc-k voltak). Most arra inkább ne is térjünk ki, hogy a Brit Birodalmat hogyan lehet összehasonlítani az 1000 éves Magyarországgal, pardon Magyar Királysággal.

Nemcsak Millásoknak a Commonwealth mai állapotáról

Ebben az egész történetben az a legborzasztóbb, hogy tényleg nincsen nemzeti minimum. Nyílván idealisztikus, még inkább naiv dolog arról lamentálni, hogy mennyire megosztottak vagyunk, meg ilyen-olyan árkok vannak közöttünk. Ez a politika sajátja és ezt peace and love tábornak is érdemes tudomásul vennie. Viszont azt is, hogy 1920. június 4. – lassan mondom, hogy a millás hipsterek is megértsék – sem nem volt igazságos, sem nem volt jogos döntés. Nemcsak Magyarország vesztette el területeinek és lakosságának óriási hányadát, hanem egész Közép-Európát nyomták le a győztes hatalmak. És amit Trianon hozott, annak isszuk a levét a mai napig, hogy hiába stabil politikailag és egyébként egyre inkább gazdaságilag is ez a régió képtelenek vagyunk közösen érdeket érvényesíteni globális szinten, mert minden egyes alkalommal előkerülnek a Trianonban gyökerező ellentétek. Gondoljunk csak a felvidéki magyarok alapvető jogainak korlátozására, vagy arra, hogy újabban Romániával is durvul az eddigi jó viszony – Kövér Lászlót kvázi nem akarják beengedni az országba, ahogy a korábbi Fico-kormány Sólyom Lászlót Szlovákiába; és igen kedves millások, ez az Európai Unió 2012-ben, a személyek szabad mozgásával, Alapjogi Chartával, Koppenhágai Kritériumokkal, Schengennel (igen Románia még nem tagja a schengeni övezetnek, de ebből a szempontból ez mindegy, abból viszont nem, hogy a magyar kormány keményen küzdött érte a soros elnökségünk alatt) és minden egyéb human rights-szal és common values-zel. Na ez az amit nem értetek meg és ez az amiért soha nem lesztek képesek arra, hogy valódi politikai tényezőként alternatívát mutassatok - még a fiatalok számára se. 

Volt egy rendszerváltó párt, akinek kb. hasonló volt a policyje ilyen kérdésekben, mint az a botrányos poszt, amit tegnap kitettetek. Na tudjátok mi a különbség köztük és köztetek? Az, hogy ők 20 évig a parlamentben voltak ebből 10-et kormányon, ti meg még meg sem szerveződtetek igazán, de ezek után már minek… 

Világnemzet - folytatás

Címkék: Trianon Összetartozás Napja



foto5_Dergan.jpgEszmefuttatásom első felében arról írtam, hogy a trianoni békeszerződés aláírása óta eltelt időszakban a magyar politika nem volt képes megtalálni az úgynevezett Trianon-trauma ellenszerét. Már Trianon puszta megemlítése is szélsőséges reakciókat váltott ki: vagy a teljes határrevízió követelését, akár háborúk árán is, vagy a teljes közönyt és távolságtartást, a határon túli magyarok magukra hagyását. Mára mindez változni látszik, mégpedig pozitív irányba. Az elkövetkezőkben ennek okát mutatom be.

A változás oka, hogy a 2010-ben megalakult második Orbán-kormány száznyolcvan fokos fordulatot hajtott végre a nemzetpolitikában. Mindennek az alapja az összetartozás: úgy, ahogy azt 1990-ben Antall József is megfogalmazta. Orbán Viktor kormánya álláspontom szerint három olyan kiemelt fontosságú intézkedést hozott, amelyek együttesen abba az irányba hatnak, hogy a magyarok végre képesek legyenek maguk mögött hagyni a trianoni traumát. Az alábbiakban e három intézkedést fogom röviden bemutatni és véleményezni.

A legfontosabbnak az egyszerűsített honosításról szóló jogszabály megszületését tartom, amely a kétharmados Fidesz-KDNP többség egyik legelső intézkedése volt. Az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése ugyanis begyógyította azt a sebet, amit a gyalázatos 2004-es népszavazás okozott. 2011. január 3-tól lehet kérelmezni a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, és a határon túli magyarok körében azóta folyamatosan hatalmas az érdeklődés. Figyelemre méltó, hogy az eddigi legfiatalabb kérelmező három hetes, míg a legidősebb 104 éves volt. Isten különös kegyelme, hogy szépkorú honfitársunknak megadatott: 92 év elteltével visszakapja az állampolgárságát.

Eddig negyedmillió igénylés érkezett be, közülük pedig több, mint 150 ezren már le is tehették az állampolgári esküt. Ők már mindannyian elmondhatják magukról, hogy végre nem csak érzelmileg, hanem immár közjogilag is a magyar nemzet részét képezik.



foto4_Dergan.jpgA Trianon-traumával való leszámoláshoz vezető út másik nagyon fontos állomása a nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény, melynek elfogadásával az Országgyűlés a békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává tette. Ezzel a lépéssel kinyilvánította, hogy a magyarság minden tagja része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.

Az elmúlt években többször is felmerült, hogy „kezdeni kellene valamit” Június negyedikével. A szélsőjobboldal Trianon-emléknapot, egész napos gyászt és búslakodást szeretett volna, a baloldali tábor pedig igyekezett mindenben a rejtőzködő revizionizmust láttatni, amitől azon nyomban el is határolódott. A Nemzeti Összetartozás Napja a kereszténydemokrata válasz június negyedikére. Ezt támasztja alá az az interjú is, amit Surján László kereszténydemokrata Európai Parlamenti képviselővel készítettem 2009-ben. A beszélgetés során Surján László világossá tette, hogy gyásznapra nincs szükség, mert az önsajnálat nem visz előbbre. Ehelyett egy emléknap kell, amikor egyrészt felelevenítjük, mi is történt, másrészt előretekintünk, és valódi, európai megoldásokat keresünk. Nagyon örülök, hogy a Nemzeti Összetartozás Napja maradéktalanul megfelel e kritériumoknak.


Végül, de nem utolsó sorban röviden szólni szeretnék a Határtalanul osztálykirándulási programról is, amelynek célja, hogy valamennyi magyarországi iskolás a tanulmányai során legalább egyszer eljusson a határon túli magyar közösségek valamelyikéhez, azért, hogy ott személyes élményeket szerezhessen. Ezzel a programmal lehet igazán elmagyarázni, megtanítani a fiataloknak, hogy mi Trianon lényege. Az osztálykiránduláson részt vett diákoknak a történelmi Magyarország már nem csak egy térkép lesz, hanem maga a valóság. Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja: valódi tartalommal fognak feltöltődni a magyar fiatalok számára ezek a szavak azáltal, hogy odamennek, megnézik, megismerik, megízlelik ezeket a vidékeket, és megismerkednek az ott élő honfitársaikkal. Ezen osztálykirándulások keretében új magyar-magyar kapcsolatok alakulnak ki: barátságok, szerelmek szövődnek, és soha nem látott mértékben meg fognak erősödni a határ innenső és túlsó oldalán élő magyar fiatalok közötti ismerettségek.

2011 novemberében került sor a Magyar Diaszpóra Tanács alakuló ülésére a Parlament épületében. Szerencsém volt jelen lenni az eseményen, amelyen Orbán Viktor köszöntötte a résztvevőket. A miniszterelnök beszédéből az alábbi gondolatot szeretném kiemelni. A magyarokat a XX. századi történelem vihara szétszórta az egész világon. Mégis, azok a magyarok is megőrizték magyarságukat, megőrizték hűségüket, ragaszkodásukat Magyarország iránt, akiket más országba, vagy akár más kontinensre sodort az élet. Orbán Viktor rámutatott: a magyar nemzet e folyamat révén világnemzetté vált. Az én olvasatomban ez annyit jelent, hogy a Trianon-trauma végérvényes feloldása úgy képzelhető el, ha a világban élő magyarok kapcsolatba kerülnek egymással, és közösen, együttes erővel, egymást segítve tesznek a magyar nemzet felemelkedéséért. A világnemzeti státusz felismerése új távlatokat nyit Magyarország előtt, és új megvilágításba helyezi a magyar-magyar kapcsolatokat. Összetartozunk, közösek a gyökereink és közös a jövőnk. Ha a mindenkori magyar kormányok ennek szem előtt tartásával alakítják nemzetpolitikájukat, akkor reális esély nyílhat a Trianon-trauma végérvényes feloldására. Az 1920-as „amputáció” következményeit viselnünk kell, de esélyünk nyílhat egy teljesebb, egészségesebb életre.



süti beállítások módosítása