stop_profit.jpgHagyjuk ezt az egész kapitalizmusdit. Hagyjuk el a "szolgáltatóiszektor-központú" piacgazdaság negédes álmát, lássuk be végre, hogy egész egyszerűen nem megy ez nekünk. Hiába szeretnénk, nem megy. Magyarország 2012-ben továbbra is a hipnotizált, behergelt kisnyugdíjasok, az otthon ülő baltaarcú anyuk és apuk és a befásult középkáderek világa, ahol a pénzét elköltő fogyasztó minumum köszönje meg, hogy létezhet. Amúgy meg "csendet, rendet, fegyelmet!".

Ma reggel olvasom az Index címlapján, hogy az I. kerületben az "az illetékes hatóság az egész partszakaszon visszavonta a kikötők üzemeltetési engedélyét", mivel "sok lakossági bejelentés érkezett a rakparti lakóktól, akik zajra és szemétre panaszkodtak a szállodahajókkal kapcsolatban". Tudom, hogy minden helyi sztorinak megvan a maga háttérsztorija, couleur locale-ja. A korábbi szórakozóhely-betilitások, csendrendeletek, alkolholárusítási-tilalmak mellett is mindig felhoztak a támogatók számos érvet, hogy valójában "a fiatalok" dajdajozása zavarja az 209. számú Idősek Klubja éjszakai bridzspartiját, hogy a hajnalonként a korán munkába igyekvő tisztviselőknek könyékig kell gázolni a szemétben. Hogy a kismamák már nem tudják tolni a romkocsmák előtti járdán a babakocsit a szilánkok, a fecskendők, az érszorítók meg a tűk miatt - és hát úgy általában az biztos, hogy ez az egész valakinek hasznot, profitot termel, ami nem csak hogy nem szép, etikus, hanem elítélendő dolog. Mutyi, umbulda. Magán/piaci érdekek által vezérelt dolog. Pfuj. (Hogy a Hajógyárin évek óta vígan működő igazi lebujok csak most szúrtak szemet a hatóságoknak, az meg persze egy külön sztori).

De még azt is megkockáztatom, hogy a fentebb ironizálva leírt hőbörgés akár egy legitim érvelés is lehet. Külön-külön persze. Nem csodálom, hogy egy-egy helyi képviselő, önkormányzati elöljáró erősen érzi tarkóján az "egy életet ledolgozó, az országot a háború után felépítő" nyuggerhorda coregatabs-os leheletét, amint naponta hívogatják a polgármesteri hivatali hotline-t, hogy ez a baj, meg az a baj, és hát a fiatalok a szomszédban beatmuzsikát hallgatnak. 

Ezért beszélek most inkább a big picture-ről. Arról, hogy egész egyszerűen hiába van 2012, Magyarországon még mindig tort ül Fock Jenő, Tömpe András, Nyers Rezső és az összes többi kommunista habitusa. Itt még mindig a "kádári kisember" az első és utolsó, ő határozza meg a közérzületet, az ő kegyeiért versengenek a döntéshozók. Hiába van elvileg fogyasztói társadalom, hiába főszabály az elvileg, hogy a fogyasztó - mert van ilyen is! - a pénzéért nem egyszerűen egy darab terméket vár, hanem szolgáltatást, ennek a gyakorlatban híre-hamva nincs. Nem érdekes az, hogy jobb kiszolgálással - olykor a kiszolgálás engedélyezésével - többet lehetne keresni, profitot lehetne termelni, amivel a szolgáltatást nyújtó is jól járna. Nem. Nem fogja fel ezt az egyszeri, csípőből tegeződő vendéglátós, a bevásárlóközponti eladó, a boltos. A vásárló fogja szépen, jöjjön be, vegye meg, ami kell, aztán kushadjon, álljon tovább. Hát miért ne, miért, mi van itt, kapitalizmus? Nincs. De nincs is mit ezen csodálkozni: mit várunk el a kisvállalkozótól, amikor ő ugyanezt a habitust látja az országos és a helyi közhatalom esetében? Nekik sem fontos a profit, a szolgáltatás - igazából neki se. 

Nemrég Északkelet-Magyarországon jártam egy kisváros kempingjében egy társasággal. Sokan érkeztünk (80-100 fő), legtöbben 3-4 napra. Az étkezde előtt öles betűk hirdették egy kisebb bódén: BÜFÉ. Kicsit paráztunk is a tábor előtt, hogy esténként nem lesz, hol igyunk, de mondtuk, rendben, van büfé, lesz ital is. Naivak voltunk. A büfét üzemeltető kisvendéglős nem nyitott ki. Nem is fogyasztanánk eleget, amúgy sincsen feltöltött készlete, és ő aztán nem fog elmenni a nagykerbe bevásárolni csak ezért. Ott van a közeli strand - mondta -, ott van 4-5 büfé, van sör, fröccs, lángos, menjünk oda. A pusztába hupákoljunk, ugye.

Az, hogy a kisbüfés degeszre kereshette volna magát egy hétvége alatt? Nem számít. A lényeg az volt, hogy hajnalra takarítsuk el magunk után a padokról a szemetet, mert ő ugyan nem fogja. 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

F. A. Hayek 2012.08.10. 12:14:36

A romkocsmák és a betiltott (?) szórakozóhelyek példája nem igazán alkalmas a piacgazdaság-állami beavatkozás ellentét illusztrálására. Lehet, hogy kiváló üzleti elképzelésekről van szó, de miért mindig az önkormányzat kell legyen a bérbeadó, területet biztosító fél? Miért nem saját, vagy éppen magánszemélyektől, szabadpiaci alku útján kialakult díj ellenében bérelt ingatlanokban működnek ezek a kiváló szórakozóhelyek? Valóban a kapitalizmus klasszikus változatával szemben táplálunk ellenérzéseket, vagy az elmúlt évtizedekben eluralkodott meghamisított, állami segítségre és szabályszegésre alapított formája kelt gyanakvást: www.magyarhirlap.hu/belfold/az_ujbudai_baloldal_meghatralt.html ?

Az udvariatlan bolti eladó, a zárva tartó büfés és a kitiltott hajók jelensége valóban megmagyarázhatatlan.

famfam 2012.08.12. 14:04:37

Kedves jó Szánthó uram! (hogy azért ellenérzésünk dacára se kövessük az említett véndéglátósok valóban modortalan tegeződését)

Mivel a szopottgombócfejű, elkényeztetett, jobbára ingyenélő, leginkább haveri alapon kényelmes és fizetős melókat megszerző, kapitalizmusról pofázó, de azért előszeretettel állami csöcsön lógó neolib nyikhajok pár kivételtől eltekintve a Kádár korszak kivételezettjeinek a származékai (gondolom az Ön becses felmenői is jó káderek voltak), javallom: inkább örüljön, hogy meghosszabbodott a kádár-korszak, mert így egyre többen lesznek olyanok, mint Ön, míg végül telítődik a magafajtával az egész ország, és megtörténik a nagy átalakulás.
Addigra az életüket ledolgozó nyuggerek (akikből nyilván nem volt sok az Ön családjában) kihalnak.

baráti üdvözlettel
FAM

famfam 2012.08.12. 14:30:49

Egyébként gondolom, a becses szerző lakása alatt egy hajnalig nyitva tartó szórakozóhely van, és az utcán ott isznak, szívnak és basznak a fiatalok. Ugye?
Mert azt is megszokhattuk elkényeztetett, kemény munkát sose látott, újgazdag neolib középosztálybeli titánjainktól, hogy általában olyanról okítanak ki másokat, amiben sosincs részük. Pl. a jó kis budai, ötödik kerületi, újlipótvárosi részekről osztani az észt rasszizmusról a borsodi falvak magyar lakosságának.
Na, ez is olyasmi.
Kivéve, ha a kedves szerző tényleg a hangos belvárosban lakik. Ne adj isten még kisgyerek is van neki odahaza.

Hollik István 2012.08.13. 16:02:07

@famfam: nem tisztem megvédeni a post szerzőjét, annyi azonban kikivánkozik, hogy a post írójának lakása alatt speciel több hajnalig nyitvatartó üzlet is van.

famfam 2012.08.13. 16:24:31

Ha ez igaz, akkor hozzászólásomnak ez a része storno.
Marad a nyuggerezés és a kisemberbasztatás, amit továbbra is ócska, gyáva dolognak tartok, mégha trendi is.

Lukácsi Katalin 2012.08.14. 14:03:34

@famfam: Kedves famfam, nagyon igaza abban, hogy Magyarországon (is) minden állampolgár egyenlő, ezért mindenki ugyanannyi tiszteletet érdemel. A blog éppen ezért nem is a kisembereket kárhoztatja, hanem a szemléletet. Az uralkodó szemléletért pedig nem csak a "kisemberek", hanem a "nagyemberek" is felelősek. Különben sincsenek nagy- és kisemberek, csak magasak és alacsonyak.

>Itt még mindig a "kádári kisember" az első és utolsó, ő határozza meg a közérzületet, az ő kegyeiért versengenek a döntéshozók.< Ez így van, legalább is sokkal jobban, mint kellene. De ezt az állapotot semmilyen szempontból nem lehet normálisnak tartani. Vagy igen? A felelősség a döntéshozóké, de nem csak az övék.

famfam 2012.08.14. 16:46:21

@Lukácsi Katalin: Kedves Katalin,
a sors iróniája, hogy én Kádár-utálatban nevelkedtem. Aztán még meg is figyeltek. A civil életben is, és a katonaságnál is. Ha nincs rendszerváltás, nem valószínű, hogy diplomához jutok. Vagyis eléggé utáltam azt a rendszert, azt a korszakot, főként azt a habitust, azt a konformizmust, azt a kispolgáriságot. Nagyon. És most se nosztalgiázok.
Azt is láttam, hogy az egész ország imádja Kádárt, és jól érzi magát, még ha morgolódik is. Közvetlen környezetemben apámon és talán egy-két öregen kívül mindenki elégedett volt. Aztán láttam, hogy hirtelen mindenki vagy nagy magyar lett, vagy nagy nyugatimádó liberális (származástól, szociális szférától, kulturális környezettől és persze érdekektől függően.)

Most viszont hányok a kádározástól/kádáristázástól, annak minden formájától. Miért?

Egyrészt húsz évvel a rendszerváltás után, amikor Magyarország az egyetlen egész Európában, ahol semmiféle valódi baloldal nincs, ahol a legalacsonyabb a munkavállalói érdekvédelem, ahol legkiszolgáltatottabbak a munkások, ámde kitenyésztődött egy elkényeztetett burzsoá generáció, ami bár szintén annak a rendszernek a haszonélvezői csoportjaiból jött elő, elkezd bátran visszafelé köpködni és kádározni, meg nyuggerezni, meg prolizni. Hát lóf...szt a seggükbe.

Ahogy akkor se kedveltem a konformizmust, úgy ma se kedvelem, és kádározni ma bizony konformizmus, méghozzá rendszerkonform magatartás, ugyanolyan szintű és jellegű megnyilvánulás, mint szovjetbarát békeharcos antifasisztának lenni a hetvenes években. A mai mandineres, hvg-és, konzervatóriumos (stb.), kapitalistahitű, piacbarát titánokat a világhoz való attitűd, ill. a társadalomban betöltött szerep szempontjából az akkori kiszesekhez tudnám hasonlítani, tök mindegy, hogy mi a mondanivalójuk konkrét tartalma, és az mennyire más, mint az akkori rendszerkonform titánoké.

Továbbá egyetértek TGM-mel (aki ugyebár szintén nem volt kádárista, hogy finoman fejezzem ki magam), hogy a kádáristázás ma a magyar nép iránti megvetés szinonimája a középosztály részéről.

Remélem, érthetően válaszoltam.

Amúgy, bár negyven fölött vagyok, jómagam eléggé frivol életet élek, amibe az éjszakai élet is beletartozik, vagyis, ha valami távol áll a privát szférámtól, hát az a rendpárti nyugdíjasok szemlélete és életérzése.

Csakhogy itt nem erről van szó, mert úgy láttam, ez a poszt nem a hangos zenehallgatásról és a boltosok bunkóságáról szól, rajta átütött az az undok attitűd, amiről fentebb írtam.

barátsággal
FAM

Lukácsi Katalin 2012.08.14. 17:49:26

@famfam:
Kedves FAM, nagyon érdekes a hozzászólása, mert nagyon őszinte (legalább is annak tűnik). Ésszerűnek és jogosnak tűnik némely felvetése, ugyanakkor abban mégis téved, hogy a mai jobboldali fiatal nemzedék hasonló volna a kiszesekhez. Tisztelet a kivételnek, de a kiszesek közül keveseknek okozott gondot megtagadni saját elveiket, és átállni mára az ellenkező oldalra - a kommunizmustól a kapitalizmushoz. Ez itt elképzelhetetlen. Nem éri meg ma annyira kereszténynek lenni (keresztény elveket vallani), hogy a karriercsinálók gyülekező helye lenne egy a kereszténydemokráciát megújítani akaró szellemi műhely.
Kérdéseket vetünk föl, vélemények hangoznak el, válaszokat keresünk - és ez jellemző az egész jobboldali blogoszférára -, itt a Kerdem-en egy nagyon egyértelmű értékvállalással. Szolidaritás nem lehetne a jelszavunk úgy, ha úgy gondolkodnánk ahogy Ön írja - pedig ott van a fejlécen a jobb felső sarokban.
Végül is az Ön "titán"képe is csak egy hasonló előítélet lehet, mint amit Ön nehezményez a "titánok" részéről.

famfam 2012.08.14. 17:55:52

Kedves Katalin,
lehet hogy előítéletes vagyok, és az is lehet, hogy olykor emiatt tévedek. Pl. amikor feltételeztem, hogy a fenti cikk írója csendes környéken lakik:-)
A tapasztalat teszi.

Hogy egy esetleges váltáskor ki hogyan reagál, és ki milyen gyorsasággal áll át, az csakis a váltás idején derül ki. Úgyhogy, amíg nincs újabb rendszerváltás, addig értelmetlen feltételezni, hogy ezek a maiak mennyire mások.
Majd akkor kiderül, ha lesz ilyen váltás. Ha nem, addig csak jó- vagy rosszhiszemű feltételezések maradnak.
(A kormányváltás egy demokráciában nem rendszerváltás, még csak nem is rezsimváltás.)

Amúgy mindig őszinte vagyok.
üdv

Matróz Kommandó 2012.08.28. 14:38:12

Bocsánat, hogy egy kissé megkésve kapcsolódom be a vitába, de az általam egyébként tisztelt szerzőgárda most melléfogott. A szállodahajózás, ponosabban annak kikötési lehetőségeit nem célszerű összekeverni a romkocsmák üdítő meglétével.
1. A szállodahajók, mint jómódú 70+ nyugdíjasok szállítóeszközei maguk állítják elő a folyamatos működésükhöz szükséges 600-1000kW energiát! Az ezt termelő diesel-generatorok semmiképp nem tekinthetők a történelmi belváros nélülözhetetlen látványosságának.
2. A szállodahajók utasai minden szolgáltatást a hajón vesznek igénybe. Városnézésre egyéb programokra buszokkal szállítják őket, megrendítő dugókat okozva a rakparton.
A belvárosnak semmilyen hasznot nem hozva jelentős mértékben terhelik azt, nem véletlen, hogy az egész világon minden nagyváros (Velence, Isztambul, Bécs stb) szállodahajó kikötői nem a történelmi belvárosban, hanem az azt követő városrészben vannak. Itt van hely a transzfer-buszoknak, a szennyvíz szippantónak, a catering cégnek, és van nagyteljesítményű parti csatlakozó is.
Igy lesz ez Budapesten is, a budai oldalon lejárt parthasználatot követően a pestin is visszakerül minden a helyére. A szállodahajók meg lekötnek a Petőfi-híd alatt, vagy a Margit-híd fölött.


süti beállítások módosítása